Számot vetni egy konfliktus minden vonatkozásával, miközben Amerikában még mindig véreznek a régi sebek. Ezt próbálta megvalósítani Ken Burns filmrendező Vietnam című monumentális dokumentumfilmjében, amelyet Lynn Novick rendező-producerrel közösen készített.
Az alkotó a Le Nouvel Observateurnek adott interjút. Ennek a beszélgetésnek a második részét közöljük.
-Miért döntött úgy, hogy nem interjúvolja meg a híres veteránokat, John McCaint, vagy John Kerry-t?
-Nem akartuk, hogy elvonják a figyelünket azok, akik most is a közéletben vannak, mert olyan dolgokat mesélhettek volna, amelyek a mostani állásfoglalásaik irányába mennek. Azt mondtam nekik, hogy készül ez a film, szükségem van a segítségükre, archív anyagokban jelenítem meg őket. Kerry-nek a szenátus külügyi bizottsága előtt tett vallomását használtam fel, McCaintől meg azt az interjút, amelyet elfogása után adott egy francia újságírónak. Így kizártuk Henry Kissingert és Jane Fondát is.
-John McCain látta a filmet?
-Nem tudom, de amikor meglátogattam az irodájában, 20 percet kaptunk és több mint egy óra hosszat beszélgettünk. Egy adott pillanatban sírva fakadt. Nem az érdekelte, ami vele történt, hanem a vietnami perspektíva. Rendkívüli ember, csakúgy, mint John Kerry, aki egy részt biztosan tudom, hogy megnézett.
-A forgatás során mi volt a legnehezebb, vagy a legkényelmetlenebb pillanat?
-Hogy sokkal több felvétel van, mint amilyen hosszú egy film, és ki kell iktatni nem a rosszakat, hanem azokat, amelyek nem felelnek meg annak, amit készíteni akartunk. A legnehezebb a film lélegzésének szabályozása, hogy mikor mutatja meg egyszerű katonák életét, mikor Észak-Vietamot, Saigont, Amerika mindennapi életét, a harcokat. Mikor a Fehér Ház hivatalos közleményét, majd azt, hogy mit mond az elnök magánbeszélgetésekben. Ezeknek az összefűzése a legnehezebb. A legkeservesebb a háborúról szóló képeket látni. Nem mutatunk meg mindent, hogy ne riasszuk el a közönséget, de nekünk mindent meg kellett néznünk, hogy választhassunk.
-A film egy legszívszorítóbb pillanata, paradox módon nem a háború, hanem a Fal, a Vietnamban harcolt katonák emlékműve a washingtoni Mall-on.
-Érdekes, ugye? Az egyik legérdekesebb köztéri alkotás, amit valaha láttam. Interjút csináltunk egy amerikai katonával, aki azzal kezdte, hogy nem szereti ezt a falat. Aztán sírva fakadt, amikor elolvasta rajta a barátja nevét. Ez fogalmat ad az emlékmű erejéről. Még azokat is megérinti, akik intellektuálisan vagy politikailag ellene voltak.
Ugyanakkor ez a fekete fal egy szomorú üzenetet is közvetít: a halottak nevét nem szabad elfelejteni. Ez az egyetlen pont, amelyben mi, amerikaiak, egyet tudunk érteni. Egy pesszimista azt mondhatná, hogy ez a félig üres pohár elmélete. De meg lehet látni benne a megbékéléshez vezető kiinduló pontot is, a félig telt poharat. Én jobban szeretem ezt a második megközelítést. Talán ez a teljes kipakolás, amit csinálunk a filmmel, arról, hogy mi történt Vietnamban, arra ösztönzi az embereket, hogy civilizált módra kezdjenek párbeszéet egymással. Ennek az átalakulásnak az első elindítója szerintem a Fal volt.
-Visszatérve Trumphoz, hogyan él meg, hogy a film az amerikai elnöki történet ilyen különleges pillanatában jelenik meg?
-Mint lehetőséget arra, hogy hasznos legyen, perspektívát nyújtson. Hogy az amerikaiak ennyire szétszakítottak, azért van, mert sokan úgy érzik, hogy a történetüket nem modják el, hogy itt élnek ebben az Amerikában, amely felett átrepülnek a nyugati és a keleti part között.
Én a munkámiban mindig megpróbáltam mindenkihez szólni, helyet adni az ő történetüknek is. Ezekből össze tudunk állítani egy közös történetet. Erre példa lehet olyan alkotás, mint mi Civil War-unk, vagy a Baseball-, a Jazz- vagy a második világháborús sorozat. Most a country-zene történetén dolgozom, amely szintén ebbe az irányba megy. Azt gondolom, hogy ez emlékeztetni fogja az embereket, hogy az amerikai kísérlet mindig az egyéni és a kollektív szabadság közötti feszültségben zajlott. Ez olyan, mint az inga, hol invidualisták és köldöknézők vagyunk, hol pedig rájövünk, hogy az áldozatokat megosztva haladunk előre.
A valóság ma nem olyan rettenetes, mint Vietnam idején volt. A történelmi perspektíva támaszt adhat és megvédhet bennünket az „ó, milyen rettenetes minden” típusú spontán reakciótól. Tíz év múlva lehet, hogy úgy értékeljük ezt a periódust, amelyben most élünk, hogy intézményeink próbának voltak alávetve, de kitartottak.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.10.26. 06:26:53
Jerico 2017.10.26. 07:01:27
2017.10.26. 07:52:28
Kennedy-t kinyírták, mert ellenállt a "Deep State"-nek. Azóta minden külföldre irányuló amerikai politikai, katonai és gazdasági megmozdulás mögött a "Deep State" áll.
A dél-amerikai diktatúrák támogatásától a szaúdi vallási fanatikusokon és az Arab Tavaszon át az európai migránsválságig.
Vietnam volt az első nagyszabású értelmetlen háború. Előtte volt a Disznó-öböl incidens, de abból nem lett nagyobb nemzetközi összecsapás. Vietnamban teljesedett ki a CIA, megrendezték a Tonkin-öbölben a hírhedt incidenst és azóta is csinálják a false flag műveleteket.
2017.10.26. 08:16:41
Jakab.gipsz 2017.10.26. 08:21:25
Ajvékolt egy keveset, mi lesz akkor ha össze dőlnek a délkelet, ázsiai államok.
És mi lett, semmi sem lett, Kambodzsából elzavarták a királyt és az a hülye, Pol Pot átvette a hatalmat.
Megérte?
Shish Yakoo 2017.10.26. 08:33:39
2017.10.26. 09:40:49
en.m.wikipedia.org/wiki/1953_Iranian_coup_d%27%C3%A9tat
en.m.wikipedia.org/wiki/United_States_support_for_Iraq_during_the_Iran%E2%80%93Iraq_war
en.m.wikipedia.org/wiki/Iran%E2%80%93Contra_affair
en.m.wikipedia.org/wiki/Operation_Cyclone
en.m.wikipedia.org/wiki/Allegations_of_CIA_drug_trafficking
És ez csak a jéghegy csúcsa, amit nem rejtegetnek már.
AdamTheTux 2017.10.26. 11:05:53
Egyrészt a felsorolt incidensek többsége mögött inkább poiltikai-hatalmi érdek húzdódik meg, mintsem pénzügyi. Ismert, és régi toposz, hogy az USA támogatott mitarista szervezeteket abban ar eményben, hogy a felkelés végén létrehoznak egy többé-kevésbe amerika-barát országot, amellyel legalább kereskedni lehet, csak azt felejtették el, hogy aki a dzsihádisták ellen fegyvert fog, az a környéken ugyanolyan elvakult, mint akik ellen fegyvert adnak neki - ebbő született az az összeesküvés-elmélet, hogy CIA szándékosan hozta létre az Al Kaida-t. Pedig csak simán hülyék voltak. Igaz ez arra is, amikor vegyi fegyvereket kerestek: simán átbaszták az amerikai hírszerzést, és amikor az rájött, hogy a bolondját járatták velük, akkor nem volt elég kemény a töke bevallani, hogy megvezették, csak évekkel később.
Ami a fegyvergyárakat illeti: szerintem sokkal rentábilisebb újabb és újabb fegyvereket kifejleszteni, és eladni, mint elhasználni őket, és úgy pótolni. Lásd a még mindig döcögő F-35 projktet. (Mellesleg jobban is illeszkedik a konzum-társadalom modelljéhez) Csak gondolj bele, mi éri meg jobban? Legyártani és bevetni Száz gépet, elveszteni tizenötöt, pótolni tizenötöt, vagy legyártani száz gépet, kifejleszteni egy újat, és megint legyártani százat úgy, ráadásul presztízsveszteség nélkül (nincs lelőtt gép)
Nem védem sem az USA-t, sem a CIA-t, van elég vaj a fülük mögött, mint a mellékelt cikkek is mutatják. Csak azt nem szeretem, amikor ezekből egy-két elemet kiragadnak, és azokból idióta összeesküvés elméleteket gyártanak, amik semmi másra nem jók, mint hogy felhergeljék a közvélemnényt, és újabb értelmetlen boszrokány-üldözéseket szítsanak.
Jerico 2017.10.26. 12:30:43
Duplaxiii 2017.10.26. 14:29:33
Mert a mai emberek eddig látnak vissza?
És miért kell alapvető történelmi ismeretek, összefüggések elemzése, értékelése nélkül kinyilatkoztatni?
Már a belekeveredésük is érdekes, a vége meg tényleg az.
Vajon, ha a sok békeaktivista nincs, akkor Johnson nem lép valósan? És kényelmesen nyer? Akkor nincs annyi felesleges szenvedés, áldozat?
És soha semki nem teszi az egyetnletbe a másik oldal által támogatott mocskokat? A "partizánokat", akik minden írt és íratlan szabály megszegve akarták a szovjet/kínai kommunista világ határait kitolni?
.
Az USA problémája a II. vh-ra vezethető vissza, amikor a győzelemmel hatalmas gazdasági előnyt szerzett és lehetett a világ ura. Onanntól minden komcsiellenes eseménynél tőlük várta el a világ a rendrakást!
Ma is...
Mert bármilyen rendszer is legyen, a komcsi - és most az arab - világ senkinek sem kell!
Dél-kelet Ázsia minden országa tőlük várja a védelmek É-Koreával szemben. Ha történik valami, akkor megint ők lesznek a hibásak.
Összefüggések és sok milliárd ember sorsa érdeke is figyelembe veendő, nem szabad zsigeri alapon vagy ideológiai írások alapján megítélni komplex eseményeket.
Duplaxiii 2017.10.26. 14:36:23
Ellenkezőleg!
A megőrzésért teszi, a nem kívánt, káros új meggátlásáért.
Polgári Chile -> bolsevik Chile... CIA és a Nestle -> Pinochet és vissza az alapokhoz. Panama is... és még számtalan ország.
Ma az iszlám, az arab vonal lett a korábbi kommunista ellenség a világ számára.
Sokan kidobják, hogy Európában ma is Hitler leszármazottjai működnének és még sztálinizmus lenne nálunk is.
Japánra az szovjetek dobtak volna atomot, mert nekik is kellett az a hatalmas terület.
USA földrajzilag védett volt, ott működhetett a hadiipar és ez kellett a győzelmekhez, ez meg gazdaggá, a világ uraivá tette őket.
Haloperidol 2018.05.28. 10:29:00
Az USA-nak hagynia kellett volna szó nélkül, hogy a szovjetek befolyást szereznek Koreában, DK-Ázsiában, Afganisztánban, Latin Amerikában? Hát persze, hogy nem hagyhatja. Éppen úgy, ahogyan most sem hagyhatja, hogy az oroszok befolyást szerezzenek Ukrajnában, a Közel keleten, stb. Egyszerűen ez a hatalmi logika.
2020.09.13. 17:56:25
Ez csak pár ismertebb példa, nem véletlen, hogy senki se bízik a kormányban, akinek van egy kis esze. Nem csak az amerikai kormányban... Csak hát az amerikai kormánynak van lehetősége beavatkozni vilagszerte, a magyar kormány meg csak annyit tud ártani, hogy épít pár túlárazott stadiont.
en.m.wikipedia.org/wiki/1953_Iranian_coup_d%27%C3%A9tat
en.m.wikipedia.org/wiki/Iran%E2%80%93Contra_affair
en.m.wikipedia.org/wiki/Operation_Cyclone
en.m.wikipedia.org/wiki/1973_Chilean_coup_d%27%C3%A9tat
en.m.wikipedia.org/wiki/Gulf_of_Tonkin_incident
en.m.wikipedia.org/wiki/United_States_support_for_Iraq_during_the_Iran%E2%80%93Iraq_war