Az ablak sarkában egy férfi a vállához illeszti az elképzelt puskát, céloz és elsüti. „Meg lehet csinálni” – mondja a mellette állónak. A férfi egyike azoknak, akik még mindig érdeklődnek John F. Kennedy elnök meggyilkolásának körülményei iránt, innen a dallasi könyvraktár 6. emeletéről – írja a Le Figaro.

A Kennedy-gyilkosság most újra visszatér az érdeklődés középpontjába, miután Donald Trump amerikai elnök lehetővé tette annak a több ezer dokumentumnak a publikálását, amelyek a nyomozásról szólnak.

Dallasban a Sixth Floor múzeumnak minden évben több mint 380 ezer látogatója van. Kiállították a gyilkossággal gyanúsított Lee Harvey Oswald néhány személyes tárgyát, például egy széles jegygyűrűjét, amelyet a felirat szerint a Szovjetunióban készítettek. De főként magát a tragédiát keltik életre: a Dallas Morning News lapjait mutatják be, Abraham Zapruder híressé vált amatőr filmjét, reprodukálják az ablakot, ahonnan a gyilkos látt, sémákon ábrázolják a két, halált okozó lövedék pályáját. A látogatók a hetedik emeletről kipróbálhatják, hogy valaki valóban onnan lőhette-e le az elnököt. Van, aki elhiszi ezt a verziót, van, aki nem.

Vannak, akik úgy vélik: lehetetlen, hogy Oswald egyedül követte el a gyilkosságot. Fegyvere nem volt nagy kaliberű, és olyan rövid idő alatt nem tudta volna háromszor újratölteni. Sokan hiszik, hogy volt egy másik ember is, az elnöki autótól jobbra, elrejtőzve egy fakorlát mögött. Ezt bizonyítja a Zapruder-felvétel is, amelyen látható, hogy az elnök feje a fatális lövés után balra billen. Ha hátulról, Oswald pozíciójából jött volna, az elnöknek az első ülés felé kellett volna buknia.

A múzeum felépítése azon a helyen, ahonnan Oswald lőtt, nem ment könnyen. Dallas csak sok év után vállalta ezt a sötét örökséget. Többször visszautasították a javaslatot, végül 1970-ben engedélyezték. A dallasiak közül sokan a könyvraktár lerombolását akarták. „Sokan el akarják felejteni a történteket a látogatók közül is. Gyakoriak az olyan látogatók is, akik meg akarják érteni, hogy mi történt és hogy feldolgozzák a traumát. De a Dealey Plaza gyülekező hely is azok számára, akik a 60-as években a fekete polgárjogokért harcoltak, számukra ez a hely Kennedy nem teljesített ígéreteinek szimbóluma” – magyarázza a francia lapnak Stephen Fagin, a múzeum kurátora.  (Kennedy 1963-ban beterjesztette a polgárjogi törvényt, amelyet azonban végül csak utódának, Lyndon B. Johnsonnak sikerült keresztül vinni két részletben, 1964-ben és 1968-ban – GNL).

A múzeumon kívül is vannak jelei a Kennedy-kultusznak. Húsz dollárért részt lehet venni a Kennedy Association Tours-ban. Egy öreg piros autóbusz viszi a társaságot az emblematikus színhelyekre: a börtönhöz, ahová Oswaldot szállították, a garázshoz, ahol megölték, a házhoz, ahol állítólag előkészítette tettét. Ez utóbbiból is múzeum lett. Útközben az idegenvezető harsány hangon ismerteti az akkor történteket. A turisták szorgalmasan fényképeznek. Egy házaspár férfi tagja kifejti: nem tudja elhinni, hogy „egy 24 éves lúzer egy II.világháborús öreg puskával le tudta lőni az Egyesült Államok elnökét.” „Kételkedem a hivatalos verzióban a három lövésről, amelyek közül az első teljesen célt tévesztett, a második az elnök tarkóját találta el, a harmadik pedig a fejét. Ez már csak azért is furcsa, mert általában az első lövés szokott a legjobb lenni. Otthon majd kipróbálom, hogy elfogadható-e az egyetlen gyilkos elmélete.”  

Felesége szerint Oswaldot „erős érdekcsoportok” segítették: „Sok ellensége volt Kennedy-nek, a Szovjetunió Kuba, de az amerikai fegyveripar is, mert az elnök ellene volt a vietnami háborúnak” – mondja az asszony. Ennyit tesz a mítosz. Valójában a vietnami kalandba éppen Kennedy vitte bele az USÁ-t, Johnson csak kiteljesítette a harcoló csapatok küldésével…