Közelmúltban megjelent tanulmányok új részleteket tárnak fel Rapa Nui civilizációjáról. Lehet, hogy összeomlását nem lakóinak környezeti vaksága okozta – írja a NatGeo.
A kollektív képzeletben a Húsvét-sziget azonos a Moai-kkal, a hatalmas szobrok százaival, amelyek hosszú fülű emberi törzseket ábrázolnak. Maga a hely is felébreszti a kíváncsiságot. Egy óriás szikla a Csendes-óceánban, több ezer kilométerre mind az amerikai kontinenstől, mind a szomszédos szigetektől.
Polinéz nyelven Rapa Nuinak nevezik. Húsvét-szigetnek Jacob Roggeveen holland felfedező keresztelte el, aki 1722 Húsvét vasárnapján szállt itt partra első nyugati emberként.
Naplójában Roggeveen ugyanazokat a kérdéseket vetette fel, mint amelyeket ma is kérdeznek az antropológusok és a geológusok: hogyan tudták a kopár sziget lakói megalkotni a hatalmas kőszobrokat, honnan származtak és mi lett a sorsuk.
A pollenek, kövületek elemzéséből ma már ismert, hogy az emberek érkezése előtt a szigetet dús növényzet borította, gazdag volt a madárvilága: számos nagytestű madár élt itt.
Jared Diamond Összeomlás című esszéje tette ismertté az ökocidium kifejezést a Húsvét-szigetre vonatkozóan, amely önmagát semmisítette meg természetes forrásainak kizsákmányolásával.
Az első telepesek, akik valószínűleg nyugatról érkeztek, a sziget virágzásának utolsó szakaszában kipusztították a helyi faunát. Az egyes magasabb moaik építésével, amelyek a különböző klánok presztizsét szimbolizálták, kipusztították a fákat. Végül az ott lakók számára annyi faanyag sem maradt, hogy hajót építhettek volna, amelyekkel elhagyják a szigetet. Fák nélkül fokozódott a talaj eróziója is. A még megmaradtak a források birtoklásáért harcolni kezdtek egymással, és ez megtizedelte a lakosságot. Míg virágzása csúcspontján a szigetnek több ezer lakosa volt, 1877-re csak 111-en maradtak.
A legfrissebb elemzések szerint a fák kipusztulása mellett más okai is voltak a sziget hanyatlásának. Az első gyarmatosítók hajóival patkányok is érkeztek, amelyek gyorsan elszaporodtak és mindent felfaltak. Emberi, állati, növényi maradváványok tanúskodnak arról, hogy 1400 közül halakon kívül mezőgazdasági termékek biztosították a szigetlakók táplálkozását.
A kaliforniai egyetem kutatói szerint Rapa Nuinak volt kapcsolata az amerikai földrésszel. A ma itt élő 5900 ember 8%-a amerikai eredetű.
Rejtély, hogy Roggeveen odaérkezése előtt voltak-e a kontinensről származók a szigeten. E dátum előtt és után élt emberek maradványainak genetikai vizsgálata nem mutat lényeges különbségeket. A 20. század eleji etnográfiai kimutatások pedig csak a lakosság elmondásain alapulnak.
Felmerült, hogy a sziget hanyatlását elősegítették azok a betegségek is, amelyeket a telepesek hurcoltak be magukkal, valamint a rabszolgaság, amelyet ők honosítottak meg. A 19. században a Dél-Amerikából érkező csempészek a lakosságnak kb. a felét irtották ki.
Mindezt számba véve lehet, hogy a Húsvét-sziget pusztulását nem is környezeti tényezők okozták, hanem egy Rapa Nuinál sokkal fejlettebb társadalom? – veti fel a NatGeo.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Dewer_ 2017.12.22. 00:16:19