Ritka manapság az olyan ember, akinek környezetében lévő kisgyermek nem imádja a dinoszauruszokat, ne nézné szenvedélyesen a róluk szóló filmeket, vagy ne gyűjtené róluk a képeket.  A tudósok ezt a vonzalmat EII-nek nevezik (Extremely Intense Interests – rendkívül intenzív érdeklődés).

Már egy tíz évvel ezelőtt megjelent tanulmány megállapította, hogy a 2-6 év között gyermekek egyharmadánál alakul ki a dínóimádat és ez a szenvedély hosszabb ideig is megmaradhat.

A york-i, a queensland-i és a virginiai egyetemek kutatói szerint, akik a The Cut című szakfolyóiratban tették közzé eredményeiket az idén decemberben, ez az extrém érdeklődés a vonatok és az autók iránt a legnagyobb, és őket követik az őshüllők.

Kelly Chen, a baltimore-i Johns Hopkins egyetemi kórház ergoterapeuta-gyermekpszichiátere arról a tapasztalatáról számolt be, az intenzív érdeklődés valami iránt serkenti a gyermek kognitív fejlődését, erősíti koncentráló képességüket, információ-szerzési készségüket.  Közülük kerülnek ki a legjobb, legintelligensebb tanulók.

Ezzel a jótékony hatással tisztában vannak a kzatk, de az még rejtély előttük is, hogy miért éppen ez vagy az a dolog váltja ki az intenzív érdeklődést.

Alain Cabot, a franciaországi Méze park (a dínóknak szentelt legnagyobb európai szabadtéri múzeum) alapítója és igazgatója úgy emlékszik, hogy a 90-es évek előtt a dinosauruszok csak a tudósokat érdekelték.  A nagyközönség és a gyerekek számára nem léteztek. Aztán jött 1988-ban a Kis dinoszaurusz című animációs film, a Denver rajzfilm, de a nagy áttörést öt évvel később Steven Spielberg Jurassic Park-ja jelentette.

„Mint privilegizált tanú, túlzás nélkül kijelenthetem, hogy ez a film egyedül vagy csaknem egyedül a felelős, hogy a fiatal közönségben hirtelen feltámadt az érdeklődés irántuk. Nem sokkal azután a média is beállt a sorba, rengeteg dokumentumfilm, speciális műsor született, ami stabilan beültette a dínókat a kollektív tudatba.”

És ez ma is így van. A gyerekek érdeklődését is fenntartják az újabb felfedezések, csak 2016-ban 30, eddig ismeretlen dinoszaurusz-fajtát fedeztek fel.

Pascal Hachet francia klinikai pszichológusnak, a Dinoszauruszok a diványon: a Jurassic Park pszichoanalízise című könyv szerzőjének más feltételezései vannak.

„A hatalmas, néha vad állatok vonzóak a gyerekek számára. Senki sem marad közömbös látásukra. Ez a lelkesedés, ami megosztanak a felnőttekkel, buzdítja őket arra, hogy kis játékokon, könyveken, filmeken keresztül mutassanak érdeklődést irántuk. Ezeknek a teremtményeknek megvan az a sajátosságuk, hogy nyugtalanítóak és megnyugtatóak is egyben.

A tirannoszaurusz olyan számukra, mint egy nagy pajtás, mint egy felnőtt, aki meg tudja védeni őket, de szigorú is tud lenni. Azzal, hogy tudják a nevüket, jellemzőiket, képesek kezelni azt az izgalmat, amelyet akkor éreznek, amikor meglátják őket. Amikor valaminek neve van, kevésbé félelmetes.”

Hachet még tovább megy: eljut ahhoz a feltételezéshez, hogy a gyerekekben az őslények által kifejlődhet az érdeklődés saját őseik iránt.

Az idézett tanulmány szerint az intenzív érdeklődés lanyhul a gyerekeknél, amikor iskolába kezdenek járni és ennek fő oka, hogy az új környezetben számos más dologgal találkoznak.