A párbeszéd minden emberi kapcsolat alapja. A mobilokon, a honlapokon keresztüli kommunikációban egyre nehezebb megértenünk egymást. Szaporodnak a félreértések, a sértődések. Gyakran nem figyelünk arra, aki mellettünk van és minket sem hallgatnak meg. A technológia magába szív bennünket és a nap végén már nincs kedvünk beszélgetni. Így előfordul, hogy kényelmetlenül érezzük magunkat, amikor úgy adódik, hogy ki kell fejeznünk gondolatainkat, érzelmeinket – írja a La Repubblica, amely ismereti Ulrike Bartholmäus írónő A dialógus művészete című könyvét, amely hasznos tanácsokat ad ebben a témában.
Az írónő szerint a jó párbeszédnek négy alapfeltétele van: bizalmon, empátián, odafigyelésen, értékelésen kell alapulnia.
Először a kölcsönös bizalom kiépítésére van szükség, hogy a beszélgető társak megnyíljanak egymás előtt. Ez szakmai és privát viszonyra egyaránt érvényes. Ehhez idő kell, hűség, tolerancia, jóindulat a másik iránt. A bizalmatlanság, az irigység, a hatalmi játékok zavarják, tönkreteszik a kapcsolatot.
Az írónő nagy jelentőséget tulajdonít az empátiának, annak, hogy az ember a másik helyébe képzelje magát, megértse gondolatait, gondjait. Megállapítja, hogy a mai „szelfis” társadalomban, ahol az „én” a kiinduló pont, ez ritka képesség.
A könyv példákkal mutatja be a testbeszéd értelmezését. Megállapítja, hogy a kommunikáció első formái a különböző arckifejezések, amelyekből az emberek már csecsemőkorukban megtanulnak olvasni. Ezekkel olyan alapvető érzelmeket lehet kifejezni, mint az öröm, a szomorúság, a harag, a félelem.
A jó kommunikáció feltételének tartja az önismeretet is – mert az sem árt, ha tudunk megfelelően önmagunkkal is kommunikálni
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
