A 35 mrd év biztos nem OK. Az egész világ nincs feleannyi.

A Hold olyan 5 mrd éves lehet.

Talan 3,5 milliard. Az egesz Univerzum is csak 13,8 mrd. eves. 35 milliard eve meg a jelenlegi formajaban letezo ido sem volt, mert a negydimenzios hipergombstruktura, aminek 3 dimenzios felszinet az univerzum kepezi, nem volt meg ebben a formaban. Persze ido attol meg lehetett, csak nem a mi szamunkra.

Te Laci, inkább maradj a zenei cikkeknél. Tele van tévedéssel a cikk.
35 milliárd éve még a világegyetem se létezett pld.
A holdra nem érkezett élet meteorittal, még a Földön sem biztos, hogy úgy jött létre.
satöbbi.

Igen, 3,5 milliárd természetesen - elírás volt, javítottam. A többit még nem az ujjamból szoptam. Ez is egy kutatás, amivel lehet vitatkozni.

@Gazz:
Hát ez az. Ma már mindenki tudja, hogy a gyökemberke hozták létre az életet a földön, hogy lett volna meteorit miatt élet a holdon?

@Gazz: A Foldon (az Antarktiszon) talaltak Marsrol erkezett meteoritokkal, amelyeket az ottani becsapodasok vetettek ki a vilagurbe. A kozetek belsejeben viszonylag epen maradt fossziliakat talaltak, amelyek ha nem is eletben, de egesz jo allapotban atveszeltek azt a parszazezer evet, amig ujra lepottyantak a Foldre. A Hold pedig joval kozelebb van, mint a Mars, tehat siman eljuthattak oda mikrobak a Foldrol, es egy-ket extremofil peldany akar eletben is maradhatott ott, amig el nem szokott a Holdrol a legkor.
A magneses mezo hianya pedig nem az eletnek problema, hanem inkabb a legkornek, es annak is evmilliok, evmilliardok soran, mert a napszel egyszeruen "lefujja" a legkort a bolygorol. Viszont a napszelet alkoto reszecskeket mas palyara, foleg sugariranyba teriti el a sarkok fele a magneses mezo, igy ezek nem tudjak olyan hatekonyan kiutni a legkormolekulakat egy bolygo gravitacios mezejebol. Csillagkozi nagyereju sugarzas igy is eleri a Foldet, hogy a Nap, es a Fold magneses mezeje vedik.

"Mágneses mező nélkül nem létezhet az életnek semmilyen formája."
És ezt miből gondolod?
Ismered az összes "lehetséges" életformát?

@]{udarauszkasz: kizártnak tartom, hogy fosszíliákat találtak benne, mert az egyértelmű jele lenne az életnek, inkább csak életre utaló jeleket találtak.

szerintem meg fogalmuk sincs, csak ha néha írnak egy remek figyelemfelkeltő tanulmányt, akkor jönnek a pénzek..

"Mágneses mező nélkül nem létezhet az életnek semmilyen formája."
Mi ez a baromsag? Tudos ember ilyet meg eleteben ilyet nem mondott. Segiteni persze segit a magneses mezo, de egyaltalan nem kotelezo elem. Peldaul a viz alatti elethez egyaltalan nem szukseges.

Ezt sikerült jó fogalmazásgátlósan megírni. Valóban "lakható" volt, baktériumok (esetleg még primitív moszatok) számára. Húúúú... azosztigen... ammán akkó lakhatóu vajójban... LEGALÁBB A CÍMBEN IS HASZNÁLNI KELLETT VOLNA AZ IDÉZŐJELET,
és akkor talán most nem hisztiznék itt... ember vagy olyan élőlény, melyre azt mondhatjuk, hogy lakik a bolygón (illetve jelenesetben ugyebár kis-égitesten), garantáltan SOHA nem élt és élhetett a Holdon, a lehető leg-"lakhatóbb" időszakában sem... tehát picit itt keverve lett a szezon a fütyimmel.... :D

A Mars tömör, annál sűrűbb egy gázkeverék (atmoszféra) nem lehet.
Esetleg azt akartad írni, hogy a Marsénál?

"Mágneses mező nélkül nem létezhet az életnek semmilyen formája."
Baromság.

Volt idő, amikor a Föld is lakható volt... De ma már sajnos egy ganédomb lett.

@Sequoyah: ezzel nekem mindigis volt némi fenntartásom.

Igen, van olyan baktérium, növény, állat, amelyik extrém körülmények között is megél. A medveállatka kibírja az űr hidegét (és a star trekben interdimenzionális ugrást tud végrehajtani :) ), de a nagy kérdés, hogy ezek ott fejlődtek ki, vagy a "hagyományos" élőlének evolúciója mentén jutottak el odáig.
Ergo az, hogy most 5 km mélyen 150 fokos vízben vígan élnek élőlények, nem jelenti, hogy ki is fejlődhettek ezekben a körülményekben. (sőt, szinte biztos hogy nem). Ezért én inkább tartom azt, hogy az óceánok felső pár méterén kellett az életnek megindulnia, ahol kellett a légkör is, valszeg a mágneses pajzs is (a kozmikus sugárzás brutál módon roncsolhatná a molekulákat.

@]{udarauszkasz: "A Foldon (az Antarktiszon) talaltak Marsrol erkezett meteoritokkal, amelyeket az ottani becsapodasok vetettek ki a vilagurbe. A kozetek belsejeben viszonylag epen maradt fossziliakat talaltak, amelyek ha nem is eletben, de egesz jo allapotban atveszeltek azt a parszazezer evet, amig ujra lepottyantak a Foldre"

Erre valami forrás?

@CCnick: de.wikipedia.org/wiki/Marsmeteorit www.space.com/33690-allen-hills-mars-meteorite-alien-life-20-years.html
Nemet, ill. angol nyelvu. Maig zavarban vannak a tudosok ezt illetoen, mert nem tudjak egyertelmuen bizonyitani, hogy nem elolenyek. Hasonlot sem talaltak mas meteoritokban.

hasonlitanak az elso tobbsejtuek letrejottehez vezeto sejtcsoportosulasokra.

@]{udarauszkasz: Szóval nem találtak a tudósok "viszonylag epen maradt fossziliakat" hanem találtak valamit amin évtizedek óta vitatkoznak, hogy mi vagy minek az ellenkezője lehet.

@CCnick: Hat magyarazni mindent lehet:) A felesegem is annyira szkeptikus mar, hogy ha bizonyitekot mutatok neki arrol, ami nem illik bele a felfogasaba, akkor is bebizonyitja, hogy nem ugy van.

Úgy látom itt jópár embernek érdemes elmennie egy csillagdába.
(amúgy meg mindenkinek)
Mi tavaly voltunk Bakonybélben. Ott eléggé érthetően, szemléletesen elmagyarázták, hogy a mágneses mező, a légkör, a folyékony víz és az élet milyen összefüggéssel rendelkezik.

más:
Ezeket a halványszürke betűket a gépelési felületen nem lehetne besötétíteni? Olvashatatlan a kommentem szerkesztés alatt.

@Sequoyah: "Peldaul a viz alatti elethez egyaltalan nem szukseges."

:) Ez lehet.. Mutass olyan helyet, ahol van élat, van víz..és nincs mágneses mező :)
Mert ami vizes élőhely általunk ismert, ott van mágneses tér.. így feltetjük, hogy játszhat szerepet az élet létrejöttében. A fejlettebb létformák meg egyenesen igénylik és használják a mágneses mezőt.

Elektromágneses kölcsönhatások meg mindenütt vannak, ahol atomok..amikből molekulák , egyre nagyobb struktúrák épülnek.

@Göbölyös N. László:

Tudsz olyan linket, ami arról szól, hogy a holdon bárki is talált bármilyen életre utaló jelet? Akármit?

@]{udarauszkasz: "bizonyitekot mutatok" a linkelt cikkben nem bizonyítékot mutatsz hanem valamit amin nálunk hozzáértőbbek is 2 évtizede vitatkoznak, hogy mi is lehet.

@Exploiter: Igazából csak azt állítja, hogy volt időszak, amikor akár meg is telepedhetett ott élet..vagy megtelephetett volna, a feltételek minimálisan, de megvoltak. Még az is lehet, hogy érkeztek oda kezdetleges életformák.. de nem illeszkedtek az elvárásaik. magas szintű, olyan életszerű élet szinte kizárt, hogy lett volna.

@Exploiter: Végülis E.Aldrin látott egy élő embert a Holdon, fénykép is van róla :)

@Womb Raider:

Az a része ok, de utána úgy fogalmaz, mintha valaki korábbi élet konkrét nyomait találta a holdon.
Ilyenről én nem tudok.

@CCnick:

Azt gyikemberek photoshoppolták az usaban, ez közismert tény.

Segítek, így ír valaki tudományos témáról cikket, kiegészítem az utolsó bekezdést.

"Az életet a Holdra – a kutatók szerint – valószínűleg kívülről, egy meteoritról érkezett." volna, de ilyesmire egyelőre nincs bizonyíték.
"A mi bolygónkon az élet első formái 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Abban az időben gyakori volt a nagy aszteroidok ütközése Földünkkel. Az egyikből felkerülhettek az űrbe kezdetleges mikroorganizmusok." elméletileg, de erre sincs bizonyíték, csak egy gondolatkísérlet.
"Lehet, hogy ezek hagyták az első „nyomokat” a Holdon – idéz a tanulmányból a La Repubblica."
Amilyen nyomokról részletes tanulmányok olvashatók itt: ????

Én imádom amikor a bloggertársadalom és a bulvár (ma a média egésze bulvár...) yudományos dolgokat akar értelmezni és tálalni.
Ezekből rendre valami blikkes baromság jön össze.
Amiről a írás szól, az ugye csillagászok, kutatók feltételezése, agyalása csupán, hiszen egyszerűen nincsenek bizonyítékok a dolgokra, maximum más paraméterek alapján képzett következtetéseket olvashatunk.
Ezekből a jelzett antimédia halmaz azonnal legyártja a TÉNYalapú írásait.
(Ez olvasható a MI, a robotizáció és a többi szakmai anyag esetében is.)
Ez azért van, mert ma az antimédia halmaz jellemzően nem reál végzettségű, fogalmuk sincs a matematikáról, fizikáról, kémiéról, ebben az esetben a csillagászatról, hiszen humánalapúak, tagadják a valósi tudást.
Az "élet" lehetőségéről azért kamuzik mind, mert egyeszűen nem teszik hozzá a lényagat: az ÁLTALUNK ISMERT élet!
Az emberiség a kutatásai során kizárólag azt nézi, elemzi, amit ismer. De mivel fogalmunk sincs arról, lehetnek-e bármilyen más "életformák", csak feltételes módban szabadna fogalmazni.
Ma a lakható bolgókról mind tény, hogy emberi életre nem alkalmasak, csak azt fedezték fel, hogy a paramétereik alapján LEHETSÉGES valamilyen primitív életforma. Pontosabban az általunk ismert féle. (De azt nem, hogy ott nincs-e ténylegesen másféle "élet")
Az a káros, hogy ezek a tudósítások rendre kifelejtik az alapokat és tényként kezelnek valójában fikciókat.
.
És igen, azért mert a címben hazudnak a blogegrek, én büntetést alkalmaznék. De pont a hazugság miatt kerülhetnek ki az index címlapjára.
Értelmes ember nem állít olyat, hogy "Volt idő, amikor a Hold lakható volt", mert ez állítás, tényközlés és bizonytani kellene.
Ezt pedig ma még a tudósok sem teszik.

@Exploiter:
"idéz a tanulmányból a La Repubblica."
Ja, ez zseniális... Alap bulvár, a forrás soha nincs kifejtve, vagy maximum egy másik blogra mutat.
A La Repubblica pedig nem tudományos lap.
Ez a forrásmegjelölés olyan, mint amikor a 444 ír valami provokációt, azt átveszi a blikk (hiteles forrásként!!!), azt a bors, majd az index, végül az atv. És bezárult a kör, a nézü azt hiszi, hiteles forrásból kap infót, miközben csak körbeigazolta magát a bulvár. A csút az, amikor twitter megy facebook oldalkról lopnak el történeteket, gyártanak ahhoz cikket majd azt járatják körbe...

@szepipiktor: "De mivel fogalmunk sincs arról, lehetnek-e bármilyen más "életformák", csak feltételes módban szabadna fogalmazni.
Ma a lakható bolgókról mind tény, hogy emberi életre nem alkalmasak, csak azt fedezték fel, hogy a paramétereik alapján LEHETSÉGES valamilyen primitív életforma. Pontosabban az általunk ismert féle. (De azt nem, hogy ott nincs-e ténylegesen másféle "élet")
Az a káros, hogy ezek a tudósítások rendre kifelejtik az alapokat és tényként kezelnek valójában fikciókat."

Jó... tehát van élet (lehet) csak nem ismerjük, nem érzékeljük.. másik dimenzió..stb, stb.
Komolyan... ennek így mi értelme, mi jelentősége? A világ az, amit mi érzékelünk, amit mi ismerünk. A többinek 0 a jelentősége. Nem az a lényeg, hogy bármit el lehet így képzelni.. mondjuk urán alapú 'fehérjéket' vagy hélium óceánokban lubickoló wolfram bálnákat..amik persze láthatatlanok a saját eszközeinkkel.. esetleg az általunk ismert periódusos rendszer keretein túli elemekből épülő intelligens lények. Nem a képzelet, az elmélet a lényeg, hanem annak az igazolása. Kit befolyásol, hogy talán léteznek 456 dimenziós terek? Amikben a fény sebességének 338szorosával utazhatunk?

@Exploiter:
Ne vedd kioktatásnak, de elég sokminden van, amihez szerintem a büdös életben nem lesz link. Úgyhogy marad a könyvtár. Meg a szakirodalom.
Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy a "tudsz egy linket" napi politikai szinten lehet hogy alkalmas, de egyébként elég sokszor nem.
De hogy visszakanyarodjak a témához, Sopronban a 30-as években tanított az Erdőmérnöki Karon prof. Dr. Fehér Dániel.
Neki van egy egyébként francia nyelven publikált munkája több Szahara expedícióból, ahol az élet megjelenését vizsgálták. Ez a munka szerintem sosem lesz fenn a neten, de legalábbis a következő évtizedekben erősen valószínűtlen.
Ugyanakkor ez a mű, néhány kevés másikkal együtt minden(!) űrkutatási ügynökségnél alapmű, mert felülmúlhatatlan ismeretek vannak benne abban a kérdéskörben, hogy hogyan lehet egy élettelen területet kolonizálni, élettel telíteni.

@Womb Raider:
Az jo pont hogy definialni kene mit tekintunk eletnek es mit nem.

A megismeres teren viszont kavarod a dolgokat. Siman elofordulhat olyan elet ami latszolag hasonlit a mienkre (nem masik dimenzio, hanem hus ver allatok), csak epp kemiailag koze nincs a foldihez, ezert a tudosainknak fogalma nincs rola hogy milyen feltetelek kozott letezhet, amig valaki oda nem megy es meg nem nezi.
Egy ilyen felfedezesnek azert lenne jelentosege. Igaz hogy a mi lakhatasunkat nem viszi elobbre, de mindenesetre biologiai-biotechnikai attorest hozna.

@gigabursch:

Nekem egy referencia is jó, egy disszertáció, vagy akármi.

Itt azért érzem relevánsnak a linket is, mert ha ilyen felfedezést tett volna bárki, (mármint hogy a holdon bizonyítottan volt élet valamikor!) akkor annak a következő nyomai kellene, hogy legyenek:

- nagyjából egymillió internetes cikk, értekezés, stb
- párszázezer oldalnyi tudományos anyag
- egy megítélt nobel-díj

A fentiekből én csak egy linkecskére vágytam.

@m.t.: " Siman elofordulhat olyan elet ami latszolag hasonlit a mienkre (nem masik dimenzio, hanem hus ver allatok), csak epp kemiailag koze nincs a foldihez, "

Én pl. nem tudom, hogy a jelenleg ismert atomszerkezet és az elemek készlete miként determinálja az életformákat.. mert azt tudjuk, hogy az általunk ismert anyagok (elemek, egyszerű molekulák, vegyületek) alkotják a belátott és érzékelt világegyetemet Miért ne lehetne ez hasonlóképp az élet, az intelligens élet kapcsán is? Nem azt állítom, hogy minden magasan intelligens lény antropomorf és nem lehet köztük pl. szilíciumon alapuló fehérjékből felépülő..vagy más szerkezetű..de nem tudom, hogy pl. az RNS/DNS féle 'receptkönyvek" mechanizmusa működhetne-e, a mi áltlunk ismerttől gyökeresen eltérő anyagszerkezetek mellett?
Bár ugye még nem difiniáltuk az életet, de nekem két alapvető tulajdonság muszáj, hogy a definíció részét képezze... szaporodás és fejlődés (mutáció/szelekció.. az evolúció) Vajon a dns-t és a fehérjéket alkotó elemkészletet lehet-e gyökeresen megváltoztatni, hogy ezen folyamatokhoz szükséges információ tárolás és átírás működjön?

Vagy... ha ennyire sokszínű lehet az élet (mint amennyire a képzeletünk engedi..) akkor miért annyira ritka? Az értelmes meg valószínűleg még ritkább... Vajon nem csak egy planetárim polcán egy terráriumban ülve látjuk a világegyetemet?

@Womb Raider:

Valahol olvastam hogy a prokariotikus élet a Földön is kb 30-szor kialakulhatott egymástól függetlenül. Ha ez igaz, az utalhat arra hogy a RNS/DNS kémiája kizárólagos feltétele az életnek, de még mindig csak földi körülményeket veszünk figyelembe.
Az viszont szerintem merész kifejezés hogy az élet "ritka", mivel nem sok égitestet volt alkalmunk eddig ténylegesen megvizsgálni. És ezt mind csupán egy csillagrendszeren belül.
Szerintem feltételeznünk kell hogy létezik más is, annyira keveset tudunk még.

@m.t.: Ja... valóban, kevés, a sajátunkhoz hasonló bolygót derítettünk fel. A csillagokban is lehet akár élet..sőt.. a kvarkokon is kisebb civilizációk..
Azért ha a földi életet nézzük, úgy azért láthatjuk, hogy 70-80 fényévnyi távolságban nem csak a zöldelő füvet, vagy a legelésző dínókat "látják" a földi életből az ET csillagászok. Meg persze nézhetjük a másik végéről is.. volt sok-sok életforma, amiket aztán kataklizmikus változások töröltek el. Nyomtalanul, elemekre bontva.
Nem vagyok hívő, ez az egyetlen dolog, amiben mégis jobb hinnem, hogy nem vagyunk egyedül..sőt, elérhető távolságon belül vannak egyenrangú életformák..(de legalábbis kommunikációképesek)