A brüsszeli idegtudományok intézetének (ULB) kutatói, akiknek tanulmánya a Scientific Reportsban jelent meg, megállapították, hogy az agy képes érzékelni az álom idején a hangokat, de nehezen tudja azokat pontosan egybe rendezni. Ez a képessége részben vagy teljesen megszűnik.
Ennek kimutatására magneto-enkefalográfiát használtak, amely meri azokat a mágneses mezőket, amelyek agyunk elektromágneses aktivitása produkál. Így lehet regisztrálni a lassú hullámokon keresztül az ébrenlét és alvás ideje alatt. A pihenő agy izolált hangokat fogott fel, amelyeket nem tudott logikai sémába foglalni. Ilyenkor csupán egyszerű asszociációra képes.
A pszichológusok úgy vélik, hogy ennek alapján pénzt takaríthat meg az, aki olyan készüléket szándékozik vásárolni, amellyel éjszaka, alvás közben remélt megtanulni egy idegen nyelvet, azonkívül, hogy a pihenő agy stimulálása káros, mert a nappal szerzett információk akkor konszolidálódnak.
Amikor alszunk, az agy megpróbálja átéltetni velük, ami nappal történik, hogy jobb „túlélési” stratégiát találjunk. Ezért okozhat kárt az alvás megzavarása – magyarázzák.
Az alvás közbeni ismeretszerzést hipnopédiának nevezik és a 60-as években vált divattá, sok évvel azután, hogy megjelent Aldous Huxley Szép új világ című könyve, amelyben azt követelik az emberektől, hogy alvás közben végezzenek el feladatokat. Kezdetben azt gondolták, hogy ez a módszer használható lesz, de már 1956-ban Charles W.Simon és William H. Emmons kísérletei nyomán elvesztette tudományos hitelességét. Ez azonban az „alva tanulás” haszonlesőit egy cseppet sem zavarta…
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
