Bár az egyes nagy ipari cégek, a tudósok és egyes kormányok erőfeszítései figyelemre méltók, nem elégségesek. Ideje lenne nagyobb sebességre kapcsolni a Föld megmentésében – állapította meg két kutató a Science folyóiratban.

Az egyikük Jonathan Baillie, a National Geographic Society igazgatója, és kutató csoportjának vezetője, a másik Yo-Ping Zhang, a kínai tudományos akadémiához tartozó zoológiai intézet biológusa.

A bolygónak mekkora részét kellene meghagynunk az élet más forrásainak? – teszik fel a kérdést. A kérdés már szónoki, de ez határozza meg milliónyi faj sorsát és a jövő generációkét.

A keret adott: a népesség az évszázad közepére eléri a 10 milliárdot, a fogyasztás élelmiszerben, vízben, energiában megduplázódik, a masszív pusztítás gyorsított tempóban folytatódik. A számok beszélnek: ma tenyésztett állatok képezik az emlősök biomasszájának (az élőlények teljes mennyiségének 60%-át, az emberek a 36%-át és csak 4%-át az 5 ezer fajta vadon élő emlős.)

Az ökorendszerek megőrzésének céljából nagyobb helyet kellene hagyni az állatoknak és a növényeknek.

A védelem jelenlegi szintje nevetségesen alacsony. Az óceánoknak csak 3,6, a veszélyeztett földeknek 14,7%-a védett formálisan, és a gyakorlatban ez sem valósult meg.

Baillie és Zhang abban reménykednek, hogy a 2020-ban Pekingben összeülő, a biológiai sokféleségről tárgyaló konvenció ambiciózus célokat jelöl ki.

„Arra biztatjuk a kormányokat, hogy minimális célnak tűzzék ki az óceánok és a földek 30%-ának megvédését 2030-ig, és az 50%-nak a biztonságossá tételét 2050-ig. Ez rendkívül nehéz, de megvalósítható. Ha kevesebbet tesznek, valószínű, hogy nagy kihalási válság következik be” – mondja a két szakember.

Igaz, hogy a bolygótörténet során fajok tűnnek el, és új fajok jelennek meg, ez az élet ciklusa, de az emberiség ezt a ciklust legalább ezerszeres sebességre gyorsította fel.

A kétéltűek például, amelyek különösen érzékenyek a változásokra, 45.000-szer gyorsabban pusztulnak, mint korábban. A nemzetközi elfogadott IUCN (International Union for Conservation of Nature) vörös listáján 26 ezer veszélyeztetett faj szerepel.

A problémát súlyosbítja, hogy egy-egy faj eltűnése más faj károsodásával, eltűnésével is párosul. A méhek fogyatkozása például a növények beporzását, termését is csökkenti. A természet, becslések szerint, jelenleg több mint 24 ezer milliárd dollár értékben járul hozzá a gazdasághoz évente csak az Egyesült Államokban.

A Föld veszélyben van, tétovázásra már nincs idő, cselekedni kell – figyelmeztet ismételten a két szakember.