1874 áprilisában Arthur Rimbaud Londonban tartózkodott, ezúttal nem Paul Verlaine társaságában, aki éppen börtönbüntetését töltötte, miután előző nyáron Brüsszelben az utcán fenyegette meg, hogy lelövi, hanem egy másik költővel, Germain Nouveau-val. Ebből az évből került elő egy eddig nem ismert levele, amelyet Jules Andrieunek írt. Rimbaud ekkortájt éppen a 20. századi irodalomra, mindenekelőtt a szürrealistákra döntő hatást gyakorló Illuminációk című prózavers-gyűjteményén dolgozott.
Andrieu Verlaine régi kollégája volt, együtt dolgoztak a párizsi városházán. Londonban találkoztak vele két évvel korábban és barátok lettek. Andrieu író, újságíró volt, történelmi és filozófiai témájú könyveket írt, és részt vett a Larousse értelmező szótár összeállításában is. Az 1871-es párizsi kommünben is szerepet vállalt, majd annak bukása után Londonba emigrált.
Rimbaud hozzá intézett levelét Andrieu dédunokája hozta nyilvánosságra. A „kölyök Shakespeare”, akinek szándékában állt megírni egy, az emberiség történelméről szóló, szatirikus hangvételű nagyszabású művet, tanácsokat kért tőle arra vonatkozóan, hogy milyen korszakot, milyen eseményeket milyen stílusban emeljen ki. Egy „félórás beszélgetést” szeretett volna elérni Andrieu-val, hogy aztán eldönthesse: „misztikusan, vulgárisan vagy tudósan írjon”. A levélből az is kiderül, hogy a Ragyogó történelem (Histoire splendide) munkacímű könyvet Gustave Doré stílusában illusztrálná, forrásként egyaránt felhasználna régi krónikákat, évkönyveket, meséket, vagy pedig közszájon forgó történeteket. Még azt is felveti, hogy ebből a műből szeretne üzletet csinálni úgy, hogy sorozatként lapokban jelentetné meg az egyes fejezeteket. „A történelem az egyetlen morális bazár, amelyet napjainkban nem zsákmányolnak ki.” – írta.
Frédéric Thomas történész szerint Rimbaud egy „ellentörténelmet” akart leírni, amely tükrözi a kommün utáni légkört, talán „a legyőzöttek ellentörténelmét.”
A levelet, amelynek érdekessége, hogy az egyetlen, amely ebből az évből származik, irodalomtörténészek még nem vizsgálták meg hitelesség szempontjából. Erre mindenképpen szükség van, mert Rimbaud hagyatéka körül már többször előfordultak hamisítások. Ilyen volt például egy 1949-ben megjelent hosszú prózavers, a Spirituális vadászat (Chasse spirituelle), vagy legújabban, 2016-ban bukkant fel egy állítólagos portréja, amelyen Rimbaud légybajusszal volt látható valahol az Ardennekben. – írja a Le Nouvel Observateur.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
