A proteinek tárolásának módjában van a „fekete özvegy” néven ismert pók hálójának a titka. A Northwestern és a San Diego-i egyetem kutatói a póknak azokat a mirigyeit vizsgálták, ahol a selyemszál keletkezik.

A kutatás segíthet olyan szintetikus anyag előállításában, amely a pók hálójához hasonlóan erős és rugalmas és használható ipari, katonai célokra egyaránt.  Ez az anyag azonkívül, hogy erős lenne, mint az acél, még fenntartható is lenne, ezért érdeklődik iránta a tudomány.

A pókselyem fonatáról már sok minden ismert volt. A tudomány tudott azokról az aminosavakról, amelyekből egyes proteinek álnak, a fonal és a háló struktúrájáról, de reprodukálni sem tudták.

A folyamat makroszkópikus szinten ismert: a pók a proteineket, amelyekből a fonalak állnak, a mirigyek raktározzák. Azt azonban nem tudták, hogy milyen módon történik a raktározás. Feltételezések voltak arról, hogy kis gömbök formájából, amelyek egy nedves anyagban alakulnak ki.

A nukleáris mágneses rezonanciájú spektroszkópia és az elektronikus mikroszkóp tették lehetővé ennek megfigyelését. A kis gömbökről kiderült, hogy 200-500 nanométer az átmérőjük, és mint ahogy Gregory Holland, a San Diego-i egyetem biokémia-tanára elmondta, „fonallá való alakulása mechanizmusának ismerete alapvető olyan szál megalkotásában, amely hasonlít a fekete özvegyéhez. Ha sikerül, alkalmazása gyakorlatilag korlátlan lehet.”