Kr.u. 536-ban vette kezdetét az emberiség egyik legsötétebb, legnehezebb periódusa.  Egy izlandi vulkánkitörésből származó porfelhő takarta el a Napot, szárazságot, ínséget és olyan gazdasági válságot okozva, amely több mint egy évszázadig tartott – mondta a Science-nek adott interjúban Michael McCormick, a Harvard egyetem kutatója.

536-ban a titokzatos por sötétségbe borította 18 hónapra Európát, a Közel-Keletet és Ázsia egy részét. A nyári hőmérséklet 1,5 – 2,5 fokra csökkent. A termés elpusztult, az emberek éheztek. Súlyosbította a helyzetet az öt évvel később kitört bubópestis-járvány, amely a népességnek legalább a felét ölte meg a kelet-római birodalomban.

A mai Olaszország és Svájc közötti Gnifetti-hágó jegét elemezve a kutatók kiderítették, hogy a felhőt egy izlandi vulkán kitörése okozta. Ezt követően további kitörések voltak 540-ben és 547-ben.

Európa gazdasági stagnálása csak 640 körül ért véget. A jégben talál ólom nyomok arra utalnak, hogy akkor kezdtek újra ezüstpénzeket verni.