Félénkség? Szégyenérzet? Nevelés? Francia pszichológusok válaszolnak a felvetésre a Le Figaróban.
Ősi mondás, hogy a szem a lélek tükre, miközben láthatjuk a velünk szemben álló ember érzéseit. A félénk ember, vagy akinek nincs önbizalma, nem néz a partner szemébe, fél a másik tekintetétől, az abban látható felmérő szándék eredményétől. Ezért tanítják például a futballban a kapusoknak, hogy egy 11-es rúgásnál soha ne az ellenfél szemét, hanem a lábát figyeljék. Klasszikus mozipélda A Jó, a Rossz és a Csúf temetői hármas párbaj-jelenete, amikor mindhárman egymás tekintetéből próbálják kiolvasni, hogy ki mikor, kire fog lőni.
<iframe width="824" height="355" src="https://www.youtube.com/embed/Kmh6rdRhcOw" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe>
Lehet alsóbbrendűségi érzés is az oka, vagy a felsőbbrendűségé is. Valakit fixírozva egy versenyféle alakul ki, az egyik állja a tekintetet, a másik lehajtja a fejét vagy félrefordul. Pedig még az általános emberi etikett is előírja bizonyos helyzetekben, hogy szembe kell nézni a másikkal. Például bemutatkozáskor, koccintáskor, egymás üdvözlésekor. Egy induló párkapcsolatnál is nagyon fontos a szemkontaktus
De sok oka lehet annak, hogy elfordítjuk a tekintetünket. Ilyen az, amikor valamiben hibásnak érezzük magunkat és attól félünk, hogy a másik észreveszi.
Vannak, akik csak annak tudnak a szemébe nézni, akivel bizalmas viszonyban vannak. Ugyanakkor okozhatja gyerekkori beidegződés is, amely megmaradt a felnőtt korban. Ne nézz így rám, amikor hozzád beszélek – mondja a tekintélyt parancsoló szülő a szembenézést a tiszteletlenséggel azonosítja. Ennek az ellenkezőjének a paródiáját láthatjuk a híres Csendőr-filmekben, amikor Lütyő törzsőrmester megköveteli, hogy alárendeltjei a szemébe nézzenek.
<iframe width="824" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/w3Vo7m6J6kk" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe>
A tekintettel sok minden ki lehet fejezni – magyarázzák a pszichológusok – csalást, csábítást, megvonásával annak kifejezését, hogy lebecsüljük a másikat. Nem is szólva számos közéleti szereplőről, akik soha nem néznek senkinek a szemébe, mert attól félnek, hogy rajta kapják őket hazugságaikon.
Az ösztönösen, nyíltan szembenéző haladó ezt talán még nem is gondolja végig.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
