Rendhagyó interjút készített az olasz Panorama Keith Richards-szal. A Rolling Stones legendás alapítója, gitárosa, zeneszerzője december 18-án töltötte be 75. életévét.

Ott lenni az együttes koncertjén olyan, mintha rock-történet élő adását hallgatnánk. A Stones még ma is fel tudja lelkesíteni közönségét dalaikkal, amelyeket a veteránok tudásával, energiájával adnak elő. kevesen vannak azok, akik Keith Richardsnál jobban tudják kifejezni a rock lázadó, dionüszoszi, megszelídíthetetlen szellemiségét – írja a lap.

Keith-nek ma is huncut, luciferi mosolya van, míg pengeti a húrokat deformálódott ízületű ujjaival, természetes nemtörődömséget véve időnkénti melléfogásait. Legendás riffjeivel adrenalinnak tölti fel ma is hallgatóságát a rock Faustja.

2014-ben egy gyermekeknek írt könyvvel lepte meg a világot. A Gus and Me, The Story of My Grand-dad and my First Guitar című művét lánya, Theodora illusztrálta. Mint előző könyve, a Life, ez is önéletrajzi írás, de ez most az egészen kicsiknek szól. Az anyai nagyapjáról, Theodore Augustus Gus Dupree jazz-zenészről mesél benne, aki arra biztatja unokáját, hogy ne hagyja el a gitárját.

Keith-et unokája növekedése ihlette a könyv megírására. „Ő az ötödik unokám, kivételes dolog a nagyapa és unoka közti kapcsolat, és úgy kellene őrizni, mint egy kincset” – mondta.

2015 szeptember 18-án, 20 évvel az előző szólólemeze után adta ki a Cross-eyed Heart című albumát. A 15 dalban benne van a legendás gitáros minden zenei ihletése a reggae-től a rock-ig, a country-tól a blues-ig.

„Mi lett volna belőlem, ha nem csatlakozom a Rolling Stones-hoz? Egy menő semmittevő”. Keith nemcsak a húrokon fejezi magát, hanem a sajtó előtt tett nem mindennapi kijelentéseivel is. Háromnegyed évszázados évfordulója alkalmából a Panorama összegyűjtött ezekből néhányat.

Halál: „Tíz évig a halálhoz legközelebb álló listájának élén álltam. Nagyon nem tetszett, hogy lekerültem onnan.”

Rendőrség: „Nekem nem drog, hanem rendőrség-problémám van.”

Apa és fia: „A legfurcsább dolog, ami szívás közben történt velem? Apám. Hamvasztották és nem tudtam ellenállni az elképzelésnek, hogy egy kis kokainnal együtt kellene porrá változtatni. Apámnak ez már nem számított, amúgy sem akadt volna ki rajta. Megúsztam és még élek.”

Sgt.Pepper: „Az az album tele van szarokkal. Egyesek azt hiszik, hogy zseniális lemez, én azt gondolom, hogy szeméthalmaz, kicsit olyan, mint a mi Their Satanic Majesties Request-ünk. A Beatles akkor volt nagy, amikor önmaguk voltak.”

A Beatles jelentősége: „Ha nem lettek volna, a Rolling Stones-n ak nem volna akkora hatása. Ők voltak az első angolok, akiket elfogadtak Amerikában, és mint mi, visszavitték a feladónak azokat a dolgokat, amelyekről a feladó maga sem tudta, hogy ő küldte el nekünk.”

Elvis: „Amikor meghallottam, hogy Presley meghalt, örültem neki. Megmagyarázom. Nagy megkönnyebbülést éreztem. Saját maga szánalmas karikatúrájává vált. A maga idejében hő volt, fenomenális előadó, bálvány…de nem hiszem, hogy halála annyi embert megrázott volna, mint amennyien szeretik a rockot…”

Overdose: „A neveletlenség csúcsa? Túladagolni magunkat vendégségben.”

Rock and Roll Circus: „Mindenki tudja, hogy a 70-es évek nagy részét dorgügyekkel vesztegettem el. És ez idő alatt Mick  Jaggernek kellett a bandát állva tartania. Amikor elkezdtem hosszú hibernálásomat, a Rolling Stones rock-banda volt. Amikor felébredtem, vándorcirkusz lett, amely városról városra jár kicsik és nagyok örömére.”

Mick Jagger: „Gyakran megkérdeztem Mick-től, hogy miért akart filmcsillag lenni. Így felelt: „Te zenész vagy és ez önmagában teljes, én viszont senki vagyok”. Azt válaszoltam neki, hogy aki úgy táncol és énekel, annak nincs szüksége arra, hogy mást is csináljon. De nem hitt nekem.”

Charlie Watts: „Charlie fantasztikus zenész, de ő lenne az utolsó, aki ezt elismerné. Ő a „dobos”.  Különbség van azok között, akik végigrohannak  a felszálló pályán, de nem emelkednek fel soha, és akik valóban repülnek. Köszönöm Istennek, hogy Charlie a dobosom, vagy hogy én lehetek az ő gitárosa.”

Ron Wood: „Az egyetlen ok, amiért Ron Wood nem lépett be korábban a Stones-ba, hogy közülünk senki sem akarta tönkretenni a Faces-t. De mindig világos volt, hogy ő az én ikerlelkem.”

Ian Stewart: „Ian Stewart a Stones motorja, szíve, lelke volt. Azzal a képességgel, hogy gondolkodásra késztessen bennünket, és ha szükséges, helyreigazítson. Ő volt a ragasztó, ami összetartott bennünket.” („Stu” alapító tag volt, akit azért vettek ki a menedzserek a Stones-ból, mert „nem fért bele az imázsukba”. Megmaradt azonban zongoristaként háttérzenésznek, lemezeken és koncerteken egyaránt egészen 1985. decemberében bekövetkezett haláláig).

Művészet: „Dalokat írni?” Ha ezt art-nak nevezik, rendben. Nekem az Art az Arthur becézése.”

Kreativitás: „Természetemtől fogva hajlamos vagyok a lustaságra. Nagyon ügyes vagyok semmittevésben. Egész napokat eltöltök így. De, ahogy halad az idő, rájövök, hogy azok az időszakok, amikor az ujjaimmal malmozok, részei a kreatív folyamatnak.”

A blues szeretete: „Ha a lányoknak akartunk volna tetszeni, pop-zenét játszottunk volna a báltermekben. Így elkerülhettünk volna sok kellemetlenséget. De minket csak egy dolog érdekelt, a rhythm and blues igéjének hirdetése. Prédikátoroknak éreztük magunkat.”

Heroin: „A keroin probléma, nem bűn. Azt nem mondom, hogy nem követnek el érte bűnöket, de a heroin önmagában mindenkinek a maga problémája, hogy harcoljon ellene.  A heroin nekem olyan volt, mint egy feleség és a válás sokba került. Sokat tanultam tőle, többet, mint a popsztárosdiból. És soha nem ajánlottam senkinek, hogy próbálja ki…”

Dalok: „A dalírás rádióvevővé teszi az embert. Leülsz, felemeled az ujjadat a levegőbe, és a dal ott van. Olyan vagy, mint egy médium. Azt hiszem, a dalok körülöttünk vannak, csak készen kell állni, hogy befogadjuk őket.”

Metallica és Black Sabbath: „Emberek millió szeretik őket. Pedig azt gondoltam róluk, hogy csak viccelnek.”

Bruce Springsteen: „Az én időmben Bruce Springsteenek ezrei léteztek.”

Elton John: „Kompozíciói ma már csak halott szőkeségekre emlékeznek.”

Jimi Hendrix: „A hírnév több tehetséges fiatalt ölt meg, mint a drog. Hendrix nem a túladagolástól, hanem a hírnévtől halt meg.”

Rap: „Sok szó, semmi üzenet. Felfedeztette a világgal, hogy mennyi hang nélküli ember van. Mindössze egy ritmusalapra van szükségük, és valakire, aki ráüvölt. És boldogok. Van a piacnak egy óriási szelete, amely nem tud megkülönböztetni két hangot egymástól.”

Nevetni: „Azt akarom, hogy az emberek nevessenek. Nincs ellenemre. Nem tápláltam magamról nagy reményeket. Tudom, ki vagyok. Tudom, mire vagyok képes, mire nem. Még mindig remélem, hogy meglepetést tudok szerezni magamnak. Szeretem a zenét, szeretem közvetíteni másoknak, és ez a maximum, amit tenni tudok.”