Aki szereti a rendet, nemcsak könnyebben eligazodik a dolgai között, hanem a többségnél e tulajdonság hosszabb életet eredményezhet, főleg, ha e tulajdonság már fiatal korban jellemzővé válik.

A rochesteri egyetem kutatói  1960-tól kezdve 48 éven át kísérték figyelemmel 26 ezer középiskolás életét. Tapasztalataikból azt a következtetést vonták le, hogy aki már tizenéveiben is megfontolt, nyugodt és rendszerető, annak nagyobb esélye van arra, hogy 60 évnél magasabb kort érjen meg.

Ezzel szemben az impulzív vérmérsékletű, éretlen viselkedésre hajlamos kamaszoknál fennáll az a veszély, hogy rossz tulajdonságokat vesznek fel és visznek magukkal a felnőttkorba, és ezek negatív hatással lehetnek az egészségükre, mindenekelőtt a szívükre.

A résztvevőket a kísérlet kezdetekor arra kérték, hogy válasszák ki azokat a személyiség-jegyeket, amelyeket a legfontosabbnak tartanak az egyéni siker szempontjából. Ezek között volt a nyugalom, az empátia, az impulzivitás, a vezetésre termettség, az energia, a rendre való képesség, a szociális beilleszkedés, az érettség, a kulturális fejlődés. Életüket egészen 2009-ig követték. Miután értékeltek más fontos tényezőket, mint az életkor, a neveltetés és a jövedelem, megállapították, hogy azok, akik már kamaszként is nyugodtak, rendezettek, komoly gondolkodásúak és empatikusak voltak, hosszabb élettartamra számíthatnak, míg az impulzívabbaknál nagyobb az infarktus kockázata. Mindez logikusnak is tűnik annak fényében, hogy a rendetlenség, a szétszórtság okozta káoszban van eligazodás önmagában is stresszt okoz. Például, ha időre kell mennünk valahová, és indulás előtt jövünk rá arra, hogy fogalmunk sincsen, merre lehet a lakáskulcs…

Az amerikai kutatók szerint ez azt is jelenti, hogy bár az alapvető jellemvonások az évek múlásával változhatnak, csiszolódhatnak, már a serdülőkortól mélyen gyökereznek az emberben. Annyira, hogy megmaradnak a felnőttkorban is, azok minden egészségügyi következményével. Tehát íme egy újabb ok arra, hogy legyünk rendszeretőek.