Egy teljesen új statisztikai megközelítésű tanulmány azt mutatja, hogy a technológiának a fiatalokra gyakorolt pozitív és negatív hatása egyaránt túlértékelt annak valódi jelentőségéhez képest.

Az oxfordi egyetem kutatóinak tanulmányát, amely a Nature Human Behaviour című szaklapban jelent meg, élénk vitát keltett. Az utóbbi években végzett felmérések arról, hogy a technológia milyen hatással van a fiatalok magatartására, ellentmondóak: egyesek szerint depressziót okozhat, de biztonsági hálót is képezhet, a videójátékok ártalmasak, de élesíthetik az agyat, a mai fiatalok elszigetelten élnek az okostelefonokba bújva, de sokoldalú kapcsolatot is teremthetnek és hozzáférhetnek mindenféle típusú információhoz…

A negatív oldal által nagyobb figyelmet keltenek a közgondolkodásban, majd jönnek a cáfoló tanulmányok, amelyek kisebb nyilvánosságot kapnak. Érdekes, hogy ez utóbbi elemzéseket gyakran ugyanazoknak az adatoknak alapján készítik.

Hogy mi az igazság, nehéz megmondani. Az ilyen típusú elemzések olyan bonyolultak, olyan befolyásolhatók, aszerint, hogy hogyan választják ki és hogy elemzik az adatokat.

Az oxfordi szakemberek éppen ezen akarnak javítani. Kutatásaik nagyon széles körre támaszkodnak, kb. 350 ezer serdülő adataira, és az eredmény azt mutatja, hogy a technológia hatásai nevetségesen kicsik rájuk. Ezt úgy mérték, hogy egy sor kérdést tettek fel nekik a depresszió, az öngyilkossági hajlam, a közösségi magatartási zavar tüneteivel kapcsolatban.

Ezek szerint a technológia befolyása mindössze 0,4%-os. Még egy szemüveg viselése, vagy egy alvásprobléma is nagyobb hatással van a mentális egészségükre, nem is beszélve az iskolai agresszivitásról, amely 4%-ot ér el.

Andrew Prybylski, az egyetem pszichológia professzora, a tanulmány társszerzője szerint azoknak a kutatásoknak a nagy része, amely azt sugallja, hogy a digitális technológiák negatív hatással vannak a fiatalokra egészségére, nyilvánosan hozzáférhető nagy egységek elemzéséből származik. Prybylski és kolléganője, Amy Orben azt állítja, hogy több mint 600 millió variációja lehet az ilyen adathalmaz értelmezésének. Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen lehet olyan hatásokat keresni, amelyek kis skálán negatívnak tűnnek és ezeket fel lehet használni a sajtó és a politika figyelmének felkeltésére.

A módszert, amellyel az oxfordi kutatók a felmérést végezték, Specification Curve Analysis-nak nevezik és ez az összes lehetséges összefüggést vizsgálja az adatok elemzésekor.

Az általuk mért eredményben azonban nem jelenti azt, hogy a technológia használata nem lehet káros. A túlzások egy-egy esetben, egyéb körülmények közrejátszásával veszélyesek is lehetnek – mondják, és arra hívják fel a kollégák figyelmét, hogy óvatosan bánjanak az adatokkal, félretéve mind a pozitív, mind a negatív előítéleteket.