Kínai és német kutatók találtak ókori kínai sírokban pszichoaktív tulajdonságaik miatt fogyasztott növénymaradványokat.
Történészek, régészek már régóta kutatják, hogy mikor és hogyan használták a kendert nemcsak tápláléknak, vagy ruha, kötél készítésére, hanem kábítószerként is. Már régebben is találtak 6000 éves sírokban kannabisz-nyomokat. Az agyagedények dekorációit úgy készítették, hogy a kenderkötelet rányomták a friss agyagra.. Kr. ezer évvel pedig már megtanulták, hogyan lehet a kenderből ruhát, lábbelit készíteni. Azt is kitapasztalták, hogy a hímnemű növényeknek a rostja, a nőnemű növénynek a magja volt jó minőségű.
Felfedezték, hogy a neolitikum első földművelő közösségei, amelyek a Sárga-folyó és a Vej környékén telepedtek le, a búza, a bab, a rizs, a köles mellett kendert is vetettek. Ezt tanúsítják a kínai mezőgazdasággal kapcsolatos kb. 2500 éves szerződések, amelyek a kendert Kína legnagyobb hagyományos kultúrájának nevezik.
Kína élenjáró volt a növény termesztésében és felhasználásában. Kenderből nyerték a papírt is, amelynek alapvető szerepe volt az emberiség fejlődésében.
Az ország keleti felében lévő Jirzankal zoroasztriánus temetőjében 8 régi sírban füstölőket találtak, bennük magas tetrakannabidol tartalmú maradványokat. Ez a kender legerősebb pszichoaktív anyaga. A kutatók szerint valószínűleg temetési szertartásokhoz használták, hogy az istenségekkel v agy a halottal tudjanak kommunikálni.
Az a vidék, ahol ezeket a füstölőket találták, a Pamir-hegységben, az első Selyemút mentén volt. Innen terjedt el a kannabisz az egész világban – írják a régészek a Science Advances-ban.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
