Erdei iskolákat Dániában létesítettek először az 1950-es években. Ez a módszer megtetszett Németországban, Nagy-Britanniában, majd Franciaországban is – írja a Le Figaro.

Franciaországban jelenleg mintegy 2000 gyerek jár ilyen típusú oktatási intézménybe. Az erdei iskolák mellett működnek már óvodák is, ahol 2 éves kortól fogadják a kicsiket.

A cél a természetben szerzett tapasztalatokon fejleszteni a gyerekek ismereteit és érzelmi világát és nem utolsó sorban erősíteni fizikumukat.

A gyerekek friss levegőt szívnak, sokat mozognak. Életkoruktól függően leveleket, gesztenyét gyűjtenek, fára másznak, gyalogtúráznak.

Az oktatásügyi minisztérium programjának követése ezekre az iskolákra nem kötelező, de a színvonalnak az egyes tárgyaknál olyannak kell lennie, hogy tudásuk alapján a gyerekek felvételt nyerhessenek a felsőbb oktatási intézményekbe és a tervet állami szervnek hitelesítenie kell.

Az osztályok többszintesek és nem haladhatják meg a 15 fős létszámot.

A diákok felkészültségét illusztrálja, hogy az egyik erdei iskola legidősebb diákjai az ókori római vízvezetékektől ihletve tavaly megterveztek egy vízlevezető rendszert, és az idén a technológiai ismeretek lehetővé teszik, hogy bevezessék a villanyt az erdőben felállított kis házakban.

A kicsik a betűket a fákon elrejtett betűkből tanulják meg, számolni pedig annak alapján, hogy hány faág szükséges a tűzrakáshoz. Nemcsak a gyümölcsöket és a zöldségeket ismerik fel, hanem a virágokat, a rovarokat, a madarak hangját is. Olyan környezetbarát világban nőnek fel, hogy a jövőben Greta Thuunberg táborát is erősíthetik.

A tanárok arra nevelik a gyerekeket, hogy felismerjék a szolidaritás és az együttműködés értéket, valamint arra, hogy megtanulják az egymás közti problémákat önállóan megoldani. A nevelők csak akkor lépnek közbe, ha ez nem sikerül nekik.

A Montessorihoz közelítő nevelési módszert alkalmazó erdei iskolák magánintézmények, havi 160-350 eurós költség terheli a szülőket.