Ötven éve indult el a pszichiátriának ez az irányzata, amely figyelembe veszi, hogy a páciens nem a származási helyén él, mások a kulturális gyökerei, gondolkodása, szokásai, mint annak az országnak, amelyben lakik, esetleg a nyelvét sem beszéli.
A britek, akiknek ezen a téren a legnagyobb gyakorlatuk van, bizonyították, hogy ezeknek a sajátos körülményeknek a figyelmen kívül hagyása téves diagnózisokhoz, eredménytelen kezelésekhez vezethet. Ez vonatkozik az első, de még a második generációra is. Ez utóbbinál a pszichés zavarok származhatnak a szülői nevelés és a külső környezet közötti ellentmondásokból. A második nemzedéknél a kettő közötti konfliktus főleg a serdülőkorban éleződik ki.
A transzkulturális terápia vezetése speciális felkészültséget igényel a pszichiáterekről, akik a legkülönbözőbb esetekkel találkozhatnak. Segítséget kérhet valaki egyénileg, vagy az egész családjával. Mivel a kommunikációnak fontos szerepe van, szükséges lehet tolmács közbeiktatása, bár tudjuk, hogy a legtökéletesebb fordításnál is elveszhet valami lényeges árnyalat. Az egyes szeánszok a szokásosnál hosszabbak lehetnek, ugyanakkor hosszabb időközökkel is alkalmazhatók.
A transzkulturális terápia eredményesen működik Kanadában, az USÁ-ban, Nagy-Britanniában, és Franciaországban is kezd kiépülni a terapeuták hálózata.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.