A mexikói partok közelében, nem messze Veracruztól találtak meg két, 500 éves horgonyt 10-15 méter mélyen a víz alatt. A vasból készült szerkezetek a régészek szerint Hernán Cortés hajóiból maradtak meg. A spanyol hadvezér 1519-ben hódította meg a mai Mexikó területén fekvő azték birodalmat.

A spanyol hajók Veracruz kikötőjéből indultak volna vissza arannyal, ezüsttel megrakodva Sevilla felé. Cortés azonban attól tartott, hogy emberi cserben hagyják, és meglépnek a zsákmánnyal, ezért inkább elsüllyesztette a hajók többségét.

„Mexikó meghódítása fontos mérföldköve volt az emberiség történelmének – nyilatkozta a la Repubblicának Frederick Hanselmann tengeri archeológus – Ezek a relikviák a szimbólumai a kulturák összecsapásának, amelyből a mai Nyugat kialakult”.

„Azért jöttünk, hogy Istent és a királyt szolgáljuk, és azért is, hogy gazdagok legyünk” – írta Cortés expedíciójának krónikása, Bernal Diaz del Castillo. Az expedíció Kuba érintésével érkezett 1519. február 18-án Mexikóba, hogy legyőzze Montezuma azték uralkodó seregét. Cortés flottája alig 11 hajóból, 100 tengerészből és 508 katonából állt, akiknek azonban az őslakosok számára ismeretlen lovaik és tűzfegyvereik voltak. 1951 végére a spanyolok elfoglalták Tenochtitlánt, az azték birodalom fővárosát, ebben segítségükre voltak a helyi lázadások és az Európából behurcolt fertőzések is.

Mexikóban a spanyol hódítás után 500 évvel újra megnőtt az érdeklődés Cortés expedíciója iránt, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy Andrés Manuel Lopez Obrador elnök hivatalos bocsánatkérésre szólította fel VI. Fülöp spanyol királyt és Ferenc pápát az őslakosság lemészárlása és a szó szerint tűzzel-vassal folytatott erőszakos hittérítés miatt. A régészeti kutatások is szolgálhatnak meglepetésekkel, amelyek nyomán talán az eddiginél hitelesebben lehet az „Új Világ” megteremtését rekonstruálni.