Kevesen tudják, hogyan dolgoznak a fordítók, mennyi munkát tesznek egy-egy könyv átültetésébe, mennyire mehet bele a saját egyéniségük, milyen viszonyban vannak a szerzőkkel, hogyan védik meg a kéziratokat? Ebbe a szakmába ad betekintést Régis Roinsard francia filmrendező pszicho-thrillerje, A fordítók.
A forgatókönyv Dan Brown Infernójának fordításából vett ihletet.
A fordítókban kilenc profit zárnak be egy kastély alagsorába, elvágva őket a valós külvilágtól. Egyszerre, ugyanannyi idő alatt kell lefordítaniuk egy híres író regényét. Egyikük azonban kiszivárogtatja az internetre ez első 10 oldalt, és azzal fenyegetőzik, hogy elárulja a történetet. Egy fordulatokkal teli nyomozás kezdődik, amelyben a Lambert Wilson alakította rendőr mindenre képes, hogy megtalálja a tettest.
Hogy jön ide az Inferno? Azért, hogy Dan Brown regénye a világon egyszerre jelenhessen meg, a fordítókat hat hétre bezárták egy milánói bunkerbe a Mondadori kiadó székházában. Egyikük volt Dominique Defert, aki franciára ültette át a regényt. Ott kikötötték, hogy ha valaki elhagyta munkahelyét, nem vihette magával a kéziratot, nem lehet nálunk semmilyen dokumentum-leolvasó, és fotókat sem készíthettek, minden lépésüket ellenőrizték.
„Több cikket elolvastam ennek a könyvnek a fordításáról – mesélte a Huffington Postnak Régis Roinsard – Megdöbbentett, hogy egy kulturális terméket úgy kelljen védeni, mint egy drágakövet. Ettől vált híressé. Mi lenne, ha a fikció szerint ellopnák, váltságdíjat kérnének azért, hogy ne publikálják a neten? És meg is volt ezzel a film témája.
A kiberbiztonság fontos kérdés ebben a szakmában. Nicolas Richard újságíró, aki maga is foglalkozik könyvek fordításával, elmesélte, hogy volt olyan eset, hogy munkája idejére letiltottak minden internet-kapcsolatot, és amikor megkapta például Bruce Springsteen önéletírásának lefordítását, fel sem merült, hogy magához vegye a könyvet, míg el nem írta a bizalmassági záradékot.
A filmben a fordítók természetesen mind különböző karakterek, különbözik a munkaritmusuk és módszereik is. Ezt a filmben el is magyarázza az egyikük, aki szerepe szerint Quentin Tarantino Becstelen brigantik című filmjét ültette át a franciára. „Van olyan, aki azonosul a regény szereplőivel, van, aki közömbös, van, aki arról álmodik, hogy maga is író lesz.”
Roinsard a filmben öt különböző stílusú fordítóval dolgozott, hogy minél árnyaltabban mutassa be a témát. Kiderül, hogy olyan fordító is van, aki alaposan megismerkedik a korral, amelyben a regény játszódik, hogy fordításának hangulata még tökéletesebb legyen.
Egyébként a határ könnyen átjárható író és fordító között, ezt mi magyarok jól tudjuk, hogy irodalmunk legjobbjai fordították le a világirodalom remekeit, főleg költészetben, drámairodalomban, de prózában is.
A Huffington Post szerint A fordítók kicsit Agatha Christie-szerű krimi, amelyben mindenki más, mint aminek látszik, és nem az a bűnös, aki nyilvánvalónak tűnik.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
