7,7 milliárd ember él a Földön, de fenntartható módon csak 3,4 milliárd számára lehet élelmiszert előállítani – hívja fel a figyelmet egy tanulmány, amely a Nature Sustainability-ben jelent meg.

Biztosítani mindenki számára az élelmiszert a természet pusztítása nélkül: ez korunk legnagyobb kihívása. A potsdami Institute for Climate Impact Research kutatócsoportjának vezetője, Dieter Gerten professzor szerint „a helyzet súlyos, de még van idő a változtatásra”. Az egyik megoldás a környezeti stressz alatt álló mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységek áthelyezése más területekre.

A kutatók az elemzésben az úgynevezett „9 planetáris korlát” elméletből indultak ki, amelyet 2009-ben fogalmazott meg Johan Rockström svéd geofizikus. Kilenc olyan határról van szó, amelyen az emberi tevékenységnek nem lenne szabad túllépnie, hogy ha azt akarjuk, hogy a Föld sértetlen maradjon.

A kutatók a 9 korlát körül néggyel foglalkoztak. Azokkal, amelye közvetlenül az élelmezéssel állnak összefüggésben: a biosokféleség fenntartásával, az édes víz fenntartható felhasználásával, a mezőgazdaságban a nitrogén korlátozott alkalmazásával és az erdőirtással.

Több szimulációs modellre alapozva kimutatták, hogy a jelenlegi élelmezési rendszer kiegyensúlyozott étkezést (napi 2355 kalória fejenként) csak 3,4 millió embernek tud biztosítani. Ez a számszerűsítés most először történt meg a tudományban. A diagnózis kegyetlen, de a kutatók megoldásokat találtak.

„Kivonunk földeket az intenzív termelés, az állattenyésztés számára, túltermékenyítjük és öntözzzük a földeket és ezzel veszélybe kerül a víz. Ezek a fő problémák – magyarázta Gerten professzor – A megoldáshoz teljesen át kell gondolni az élelmiszer-ágazatot. Csak a mezőgazdasági technikák átszervezésével lehet biztosítani a jelenlegi népesség fenntartható élelmezését.

A tanulmány a „stresszhatás alatti” mezőgazdasági és állattenyésztési területek között Kelet-Kínát és Közép-Európát emeli ki. Ezeket a tevékenységeket át kellene helyezni a kevésbé kihasznált területekre, például az Egyesült Államok észak-nyugati részébe és főleg Afrika szubszaharai régiójára.

A kutatók úgy gondolják, hogy a siker kulcsa abban van, hogy az érintett országok látnak-e ebben valami hasznot a maguk számára fejlődésük szempontjából.

De ez még nem minden. Az ENSZ becslése szerint 2050-re 9,8 milliárdan leszünk. A szakértők úgy vélik, hogy az élelmezési problémát csak akkor lehet megoldani, ha az állati eredetű proteint zöldségekkel, növényekkel helyettesítjük. A második fontos lépés az élelmiszerhulladék csökkentése. Az IPCC szerint az élelmiszerek 30%-a még mindig a szemétbe kerül.

A tudomány megmutatja az utat, a többi mindnyájunktól függ.