2020. feb 19.

A nagy szárazság pusztította el az asszírokat

írta: Göbölyös N. László
A nagy szárazság pusztította el az asszírokat

ashurbanipal_ii_detail_of_a_lion-hunt_scene_from_nineveh_7th_century_bc_the_british_museum.jpg

A Science Advances-ben jelent meg egy tanulmány, amely megerősíti, hogy az asszír birodalom váratlan összeomlását egy rendkívüli szárazság okozta.

Kb. 2700 évvel ezelőtt az asszír birodalom fénykorát élte. Meghódította Szíriát, Palesztínát, Egyiptomot. Agrártársadalom volt, de Asszurbanipal király vezetésével a tudományokat és a művészeteket is fejlesztette. Ninivében, a fővárosban létrehozott egy nagy könyvtárat, amely őrizte a sumér hagyományok magját.

Bukásának oka ma is vita tárgya a történészek között. Amerikai egyetemek kutatói most a klímaváltozásban látják a birodalom végét.

A háborúk és a politikai helyzet a régióban nehezítette a régészeti kutatásokat, és korábban is kevés, és bizonytalan paleoklimatikai adat állt a tudomány rendelkezésére – magyarázzák a UCLA kutatói. Most azokat az adatokat tanulmányozták, amelyeket a Moszultól délkeletre 300 km-re lévő Kuna Ba barlangból származnak. A benne található sztalagmitok pontosan mutatják a klímaváltozásokat. Mészkő struktúrájukban fosszilizálják a vízben lévő oxigén és uránium izotópjait. Az oxigénizotópok változásai az eső intenzitásának variációival függ össze, míg az uránium meghatározott idő alatt csökken, ezért a kutatók nagy pontossággal meg tudták állapítani kb. 4 ezer év klímaváltozásait.

Összehasonlítva ezeket a számításokat a régészeti dokumentációval rájöttek, hogy az asszír birodalom fejlődésének csúcsa (kt.e 920-730) egybeesett 200 olyan évvel, amikor az átlagnál nagyobb esőzések voltak és a termésbőség következtében nagy demográfiai robbanás is volt. A sztalagmitok tanúsága szerint viszont Kr.e 660-600 között, amikor a birodalom összeomlott, hosszú ideig tartó szárazság uralkodott.

Voltak más bajok is. Asszurbanipal halála után belviszályok gyengítették az államot, de a fő ok a szárazság volt, ami halálos csapást mért a mezőgazdaságon alapuló rendszeren. A babilóniakat mindez azért érintette kevésbé, mert ők már bevezették az öntözéses rendszert.

A kutatók úgy gondolják, hogy ez az ókori történet tanulsággal szolgálhat a mának is, amikor egy sokkal súlyosabb helyzettel állunk szemben, amikor a természet megmutatja, mire képes. A Közel-Keleten azóta még négyszer volt nagy szárazság, és az előrejelzések szerint ez egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással fog bekövetkezni a jövőben. „Mi változott azóta? Az asszírokkal ellentétben mi tudja, hogy mi az oka, az üvegház-hatású gázok, ami ellen tudunk cselekedni.”

 

Szólj hozzá

történelem klíma ókor asszírok