Túl sok elektromos energiát és papírt fogyasztanak a nagy adatbázisok, sőt, a legnagyobb szennyezők közé tartoznak.
A Bloomberg számításai szerint világszinten ezek fogyasztják el az elektromos energia 2%-át és ez 2030-ra 8%-ra emelkedhet.
A gyakorlatban ismeretlen zettabájt-tal (ZB) számolva, amely egy milliárdszor milliárd gigabájtot jelent, 2018-ban 33 ZB volt e szerverek által tartalmazott információ, és az előrejelzések szerint 2025-re már 175 ZB lesz.
A globális felmelegedés elleni küzdelem körülményei között a nagy adatbankok nem maradhatnak tétlenek.
A Microsoft kifejlesztett egy fenntarthatóságot jelző kalkulátort, amely tájékoztatja klienseit arról, hogy mennyi káros kibocsátást eredményez a „felhők” használata, mert a következő évtizedben ettől a technológiától várható a legnagyobb ugrás a felhasználásban. Egy másik amerikai kolosszusnál, a Hewlett-Packardnál, amely az elsők között van az adatmentő számítógépek gyártásában, ugyanakkor úgy vélekednek, hogy nehéz e kérdésben tiszta képet alkotni, mert nem tudható, hogy az elhasznált energiából mennyi származik fosszilis forrásból.
A problémát az is bonyolítja, hogy minél tökéletesebbek lesznek az adatszolgáltató gépek, annál több energiát fogyasztanak. Ez vonatkozik a mesterséges intelligenciákra is. Ahol azonban úgy tűnik, lehetne csökkenteni, mivel kiszámították, hogy az adatbázisok az elmentett adatoknak csak 6/-át használják fel, a feleslegeseket ki kellene dobni – informatikus egész sora javasolja ezt a megoldást.
Lehetne persze eleve kevesebb adatot is termelni és mindenki csökkenthetné a saját digitális interakcióját – írja a La Stampa.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
