A foszfor alapvető kémiai elem a DNS és egyáltalán, az élet számára. Mivel a világegyetemben rendkívül ritka, hosszú ideig rejtély volt, hogyan kerül a Földre. Az ESO (European Southern Observatory) kutatói most arra gyanakszanak, hogy egy foszformonoxid molekulával juthatott a bolygónkra.

Tanulmányukban, amely a Royal Astronomical Society folyóiratában, a Monthly Notices-ben jelent meg, leírják, hogy ez a foszformonoxid új csillag születésekor keletkezik. A molekulát megtalálták egy üstökösben, amely a Jupiter körül kering. Ez egy jéggé fagyott kőzet, amelyet 67P-nek neveztek el.

A foszfor úgy viselkedik, mint egy ragasztó, összetartja a DNS szálait, hozzájárul a sejtfalak kialakításához és a sejtek energiájának raktározásához. A kutatók a Chilében felállított Atacama Large Milimeter Submilimeter Array-on (ALMA) figyelték azokat a molekulákat, amelyek az új csillagok körül keletkezett foszfort szállítják.

Azt a problémát, hogy a foszfor hogyan kerülhetett a Földre, a Rossetta űrszonda adatai segítettek megoldani: a szonda 2014 és 2016 között keringett a 67P üstökös körül és megtalálták benne a foszfort. Akkor került bele, amikor a kométa hozzáütődött az új csillaghoz.

Az asztronómusok szerint azonban elképzelhető, hogy az üstökösök más, az élethez szükséges kémiai anyagokat is szállítanak nekünk, így például aminosavakat vagy akár vizet.