Az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságot vizsgáló bizottsága jelentést készített arról, hogy milyen törvények rendelkeznek az egyes országokban az istenkáromlásról, hol tekintik jognak, hol büntetik akár halállal is.

Az ENSZ javasolja a bűntető törvények eltörlését, mert azok ellentétben vannak a véleménynyilvánítási szabadsággal, valamint az egyéni vallásjoggal. A muzulmán mészárosok meglincselése Indiában és a nemrég hozott törvény a hinduk által szentnek tartott tehenek védelmében még aktuálisabbá teszi a vallási alapokon való büntethetőség megszüntetését.

A jelentés szerint a legkeményebben az olyan iszlám országok büntetik az istenkáromlást, mint Irán, Pakisztán, Egyiptom, ahol Allah tiszteletlen emlegetése halálbüntetéssel járhat.

A jelentésből az derül ki, hogy összesen 72 országban büntetik a káromlókat sok más országban, például volt kommunista országokban is, a pravoszláv Oroszország és a katolikus Lengyelország viszonylag engedékenyen kezelik a kérdést. A református többségű 2012-ben, törölték a büntetőjogból az istenkáromlást, mint bűnt. A lutheránus Dániában ugyanezt tették az idén nyáron.

A dán Jyllands Posten 2005-ben megjelent Mohamed-karikatúra a nyugati jogfelfogás szerint nem volt vallássértő, mint ahogy a francia Charlie Hebdoé sem, amely brutális iszlamista terrortámadást váltott ki 2015-ben. Kína viszont 2007-ben, a Disznó évében a kommunista párt úgy rendelkezett, hogy tekintettel annak a 20 millió muzulmán kínai érzéseire, akik nem fogyasztanak disznóhúst, ezt a hagyományt nem hangsúlyozzák túlságosan.

Írország és Olaszország az európai demokráciákkal ellentétes irányba halad – írja a Business Insider – inkább szigorítanak. Írország 2010 január 1-én hozott egy törvényt, amely bünteti a kereszténység káromlását, arra hivatkozva, hogy az alkotmány tartalmaz egy olyan cikkelyt, amely szerint a káromlókat a törvénynek büntetnie kell. Stephen Fry színészt 2017-ben vád alá helyezték, mert az ír tv-ben kétségbe vonta Isten létezését. Az általános zavart észlelve a kormány végül ejtette az ügyet.

Az amerikai jelentés bírálja Olaszországot, nemcsak a büntető törvénykönyv egy cikkelyéért, amely kimondja, hogy bárki nyilvánosan káromolja Istent, 51-309 euróra büntethető, nemcsak azért, mert vannak olyan bíróságai, amelyek elítélhetnek ezért valakit.

2015-ben Milánóban egy művész nyilvánosan ábrázolta XVI. Benedek pápát szexuális pózban az asszisztensével. Őt is megbüntették azzal a sajátos indoklással, hogy csak felszentelt emberek és szakértők bírálhatják a vallást. Ez semmi ahhoz képest, amit a káromlók egyes iszlám országokban kockáztatnak. Lehet, hogy sértik a többség fülét, de talán ez is olyan szabadságjog, amelyet védeni kell.

Olaszország sűrűn káromkodó ország – teszi hozzá a lap – éppen azért, mert katolikus, és ahol, mint arra Machiavelli is rámutatott, hosszan uralkodott a pápaság. Arra azonban még történelmi nézőpontból sincs magyarázat, hogy a velenceiek és a toszkánok, akik nem is tartoztak a pápai államhoz, miért káromkodnak többet, mint például a rómaiak, akik évszázadokig pápai uralom alatt voltak.

Az antiklerikális 80-as években nagyon elterjed az istenkáromlás a serdülők között. Ez például Amerikában összefügghetett a népszerű tv-evangelisták körüli botrányokkal. 2001. szeptember 11 után a nagy monoteista egyházak közötti feszültség óvatosságra intett a szentségtörésben.  Azonban az utóbbi években a tinik újra felfedezték a káromkodás élvezetét, talán éppen azért,  mert e sok helyütt tabu.