Az exeteri egyetemi kutatói 126 publikáció adataira támaszkodva kimutatták, hogy a fényszennyezés legalább annyira ártalmas az élőlényekre, mint a globális felmelegedés.

Tanulmányuk a Nature, ecology and evolution című tudományos folyóiratban jelent meg.

Éjszaka a városokban nem látjuk a csillagokat ragyogni. A lámpák, a hirdetések elhalványítják őket. A bolygónak csaknem egynegyede állandóan ki van világítva és ez a terület 2%-kal nő évente, és el sem lehet képzelni, hogy mi lesz akkor, ha megvalósulnak olyan gigantikus műhold-tervek, mint Elon Musk Starlinkje.

Ez a mesterség fény megzavarja a növények beporzását, a virágzást, megzavarja a madarak, de még a tengeri teknősök vándorlási útjait is. 

„E szennyezés következményei mindenütt megtalálhatók a mikróbáktól a rovarokon át mindenféle állatban és növényben” – nyilatkozta a Guardiannek Kevin Gaston, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók megvizsgálták, hogy milyen hatása van az állatok hormonjaira a mesterséges fénynek és megállapították, hogy a melatonin mennyisége drasztikusan csökken, ami megváltoztatja náluk a nappal-éjszaka ciklust. Csökken az agyműködésük, kognitív és reprodukciós képességük is. Kísérleti patkányoknál megfigyelték, hogy a nagy fényszennyezésnek kitettek kevesebb utódot hoznak a világra, és könnyebben elkapják őket a ragadozók a kivilágított éjszakában.

A növényeknél is zavart okoz, mert nem ismerik fel az évszakokat, összetévesztik a hosszú nyári éjszakát a kivilágított óriásplakátokkal és a természetes ciklusuknak nem megfelelő időben kezdenek leveleket hajtani.

Megvizsgálták számos élőlény szervezetének immunrendszerét, a vírusok, illetve a stressz elleni védekezését. Vannak olyanok, amelyek képesek e káros hatást kompenzálni, vagy pedig védekeznek ellene.

A változásokat befolyásolja a világítás intenzitása és időtartama is. A kutatók úgy vélik, hogy a mesterséges éjszakai fényt és az általa elindított láncreakciót ugyanúgy kell vizsgálni és fellépni ellene, mint az ember által okozott klímaváltozás ellen.