Mikrobákat küldtek a tudósok a világűrbe, hogy megtudják: bányásztehetségüket befolyásolja-e a gravitáció hiánya. A Marsra akarják őket ugyanis siker esetén küldeni ritka ásványok kibányászására.
Az edinburgh-i egyetem kutatói a Nature-ben tették közzé ez irányú tapasztalataikat.
Földünkön azok az ásványok, amelyek szükségesek az okostelefonok és az elektromos autók működtetésére, nagyon szétszóródtak, nagy mennyiségű földet kellene kiemelni és szétzúzni. Ezt a műveletet azonban el tudják végezni bizonyos mikroorganizmusok. A 90-es években kezdték alkalmazni és ma már pl. a réz 20%-át így termelik ki.
A kutatók a Nemzetközi Űrállomással és az Európai Űrügynökséggel társulva a Biorock program keretében azt vizsgálják, hogy ez a módszer alkalmazható-e a Marson vagy a Holdon, ahol alig van gravitáció, viszont nagy mennyiségben vannak ilyen ásványok.
A kutatók attól tartottak, ez tehetetlenné teszi a mikroorganizmusokat, de meglepetésre találtak egy fajtát, (Sphingonomas desiccabilis), amelyet nem gátol a gyenge gravitáció. Ezt úgy állapították meg, hogy 36 gyufásdoboz nagyságú tartályban küldtek fel a Nemzetközi Űrállomásra bazaltkő darabbal 3 különböző mikrobát. A mintákat 21 nappal később küldték vissza a Földre. A 3 közül egy baktérium folytatta a világűrben is tevékenységét.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2020.12.14. 13:23:18
]{udarauszkasz 2020.12.14. 15:22:34