Egy blogger szülő vallomását tette közzé a Huffington Post.
Nekünk, szülőknek, ügyelnünk kell arra, hogy a gyermekeink mit és mennyit néznek a neten. A hálót nem kell elítélni úgy, ahogy van, mert sokat lehet belőle tanulni, ismereteket szerezni.
Gyerekként, majd serdülő koromban faltam a regényeket, és mindig szerettem az írott sajtót. De ma, amikor a papíralapú régi jó könyvet állítják szembe a képernyővel, örülök, annak, hogy mennyi ismeret birtokába juthatok a neten keresztül, hogy általa jobban megismerhetem az embert és a világot.
Ne hasonlítsuk gyermekeink életét ahhoz az élethez, amelyet mi éltünk a múlt században. Ha lett volna már akkor is okostelefon és internet, minket is vonzott volna.
A digitális forradalomban a haladás forrását látom és ha továbbra is ügyelünk a tartalomra, amit néznek, meg vagyok győződve arról, hogy az internet gazdagítja a gyermekek tudását.
A közösségi hálókat sem kell elvetni, ezeken a csatornákon hívta Greta Thunberg kortársait sztrájkra a klíma védelmére. Ezeken a csatornákon mozgósítanak szolidaritásra a kínai táborokba zártakért. A karantén idején újra fontossá vált a televízió is az iskolai feladatok megoldásában.
A szülőknek azonban kötelességük védeni gyermekeiket az erőszak és a pedofília ellen. Mivel mindent nem lehet ellenőrizni, a tiltás okairól nyíltan kell beszélni velük.
Ebben a szellemben dolgoznak a tanárok is, akik figyelmeztetik a gyermekeket a veszélyekre és arra, hogy nem szabad mindent elhinni, amit a hálón látnak- hallanak.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
