116 évvel azután, hogy Maurice Leblanc francia író fantáziájában megszületett az úriember-betörő és magánnyomozó Arséne Lupin figurája, a sarmőr törvénykívüli új alakot öltött a Netflix sorozatában.
Omar Sy bújik Assan Diop bőrébe, aki hivatásos tolvaj és Lupin csodálója. 20 évvel korábban apját, aki egy dúsgazdag ember sofőrje volt, ártatlanul vádolták lopással és börtönben halt meg. Fia családapaként a boldog békeidők hősének módszereivel áll bosszút azokon, akiket ezért felelősnek tart.
Maurice Leblanc könyvei az I világháború előtti Belle Époque idején születtek, amikor a nagypolgárság végleg diadalt aratott, és tele voltak a gazdag házak lopásra érdemes tárgyakkal. A figura úgy született meg, hogy francia színes magazinok olyan írásokat kértek tőle, amelynek főhőse egyfajta francia Sherlock Holmes. Leblanc aztán tovább lépett az angol nyomozózsenin, bár volt több olyan könyve is, amelyben egymás riválisaivá válnak. (Aszerzői jogok miatt csak Herlock Sholmes-ként szerepelhet nála a mesterdetektív). Persze Arséne Lupin nem tekinthető igazi századeleji Robin Hoodnak, hiszen ő maga is jómódú lesz és ragaszkodik gazdaságához, a luxus életmódhoz és a luxus nőkhöz. A legjobb Lupin-könyvek azonban messze túlmutatnak azon az ellenállhatatlanul elegáns és imádnivalóan pimasz figurán, amelyet sokszor filmvászonra álmodtak olyan színészekkel, mint John Barrymore, Robert Lamoureux, Jean-Claude Brialy vagy Georges Descriéres, talán Romain Duris volt az egyetlen, aki némileg elrugaszkodott ettől a karaktertől – egészen Omar Sy-ig. Leblanc történetei sokszor szövevényes, rejtélyes gyilkosságokkal teli krimik, baljós kincsvadászatok, beleáshatunk némelyik által a korábbi évszázadok történelmébe, de van közöttük valóságos horror, szerelmi melodráma, sőt, még háborúellenes írás is.
Mint Jacques Derouard irodalmár megjegyzi, Lupin határozottan anarchista, és azoktól a gazdagoktól lop, akik nem ismernek könyörületet másokkal szemben, Omar Sy megszemélyesítésében közvetlenebbül szól a társadalmi és faji egyenlőtlenségekről. Az első részében Assane Diop ellenfele egy árverező, aki nem akarja elhinni, hogy egy fekete bőrű ember multimilliomos lehet, ezért a Louvre takarítóemberének álcázza magát.
„A mi társadalmunkban vannak emberek, akik „láthatatlanok” maradnak, mert senki sem veszi őket észre. Fontosnak tartottam, hogy erről is beszéljünk” – mondta Sy.
Osztja véleményét George Kay forgatókönyvíró is, aki nem elégedett meg azzal, hogy Arséne Lupin történetét átírja a 21.századra. „Meg akartam mutatni Franciaországot egy más etnikumból származó ember szemén keresztül, aki képes kipukkasztani az establishment burkát.”
Louis Leterrier, aki az első három részt rendezte, elárulta, hogy a film egyik titkos fegyvere „a fekete embertől való félelem”, így nagyon is aktuális témák kerülnek terítékre.
Alig két héttel a sorozat elindulása után valóságos Arséne Lupin-láz tört ki Franciaországban, és ezért az Hachette könykiadó máris megjelentette Leblanc halhatatlan sorozatának első két kötetét, az Úriember-betörőt, és a Lyukas tűt (L’Aiguille Creuse).
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Medgar 2021.01.26. 13:16:39
monu 2021.01.26. 13:34:52
Strelok93 2021.01.26. 13:56:49
midnight coder 2021.01.26. 14:24:10
midnight coder 2021.01.26. 14:25:11
nemecsekerno_007 2021.01.26. 15:10:19
*jinx* 2021.01.26. 17:29:38
Trezor atya · http://utvesztox.blog.hu/ 2022.11.01. 07:27:15