A MIT kutatói szerint a Föld mélyében több mint 160 km-re a felszíntől gyémántok milliárdjai rejtőznek, de hozzáférhetetlenek. Eddig ugyanis csak 12 km mélységbe tudtak felfúrni.

Ezek a gyémántok a legrégibb és legmozdulatlanabb kövekbe vannak beágyazva, a kontinentális tektonikus lemezek nagyobb részének középpontja alatt. Ezekre a lemezekre oszlik a litoszféra, a Földnek a felső része, amely a kéregből és a köpenyből tevődik össze. A lemezek, mint fordított hegyek, lefelé terjednek 320 km mélységig a köpenybe. A legmélyebb „kratonikus gyökerek” 1-2%-ban gyémántokból állhatnak. Ez teljes volumenüket tekintve sok milliárdnyi gyémántot jelent, a geológusok szerint tehát ezen a skálán tekintve nem is ritka ásványról van szó – írja a Business Insider.

Hogy jutottak erre az eredményre a MIT kutatói? A szeizmikus adatoknak egy anomáliája hívta fel a figyelmüket. Az utóbbi évtizedekben számos tudományos ügynökség gondosan regisztrálta a szeizmikus mozgásokat, amelyek mintha hangos hullámok lennének, terjednek, amikor földrengések, cunamik, robbanások és más jelenségek rázzák meg a Földet. Ezek különböző sebességűek és intenzitásúak aszerint, hogy milyen a hőmérsékletük, a nyomásuk azoknak a köveknek, amelyeken keresztül haladnak. Ezeknek a hullámoknak és a gondos modellező munkának köszönhetően rekonstruálni tudták bolygónk belsejét és így vettek észre egy anomáliát. A hullámok jelentősen felgyorsulnak, amikor a kratonikus gyökereken haladnak át, amelyek hidegebbek és kevésbé tömörek, mint a körülöttük lévő köpeny és ez gyorsítja fel a szeizmikus hullámokat.

A kutatók próbálták megfejteni, hogy milyen lehet a tektonikus kratonok gyökereinek összetétele, ami magyarázatot adna a hullámok gyorsulására. Különböző virtuális kőzeteken keresztül vezették át a hullámokat, míg rátaláltak a „bűnösökre”: a peridotitra, amely domináns kőzet a köpeny felső részében, kis mennyiségű ektogitra, amely az óceáni kéreg kőzete, és 1-2%-ban gyémántot. A gyémánt egyik sajátossága, hogy duplájára növeli a szeizmikus hullámok sebességét a felső köpeny domináns kőzetéhez képest.

A Föld felszínére a nagyon kevés gyémánt a „kimberlitikus kéményeken” keresztül jut, ezek a kratonikus gyökerek szélein vannak, Kanada, Szibéria, Ausztrália és Dél-Afrika egyes régióiban.