A Business Insider újságírója azokkal a hibákkal foglalkozik, amelyeket a kutatók a nagy felmérések során elkövetnek.

Az elmúlt évszázadban felfedték az emberek magatartását, vágyaikat, előítéleteiket, leleplezték, hogyan hatnak ránk a dicséretek és a megrovások. Felfedezéseikkel könyvtárakat töltöttek meg, információkat adtak a munkaadóknak arról, hogyan bánjanak alkalmazottaikkal, a politikusoknak, hogyan tudják meggyőzni választóikat. Csakhogy ezek a felmérések nagyon félrevezetőek.

Általában a középosztályokat vizsgálják a gazdag, iparosodott nyugati demokráciákban. A legjelentősebb tanulmányok olyan országokból származnak, amelynek lakói a Föld népességének csupán 15%-át képviselik.

Ha az emberek alapvetően egyformán gondolkodnának, viselkednének, ez nem lenne probléma. Sajnos azonban gyakran kiderül, hogy a megkérdezettek „kivételek”, különböznek az emberiség nagy többségétől, például a jövedelmüket illetően.

A kérdésfeltevések módja is félrevezető lehet. Volt, hogy iskolás gyerekek kognitív képességeinek felmérésére azt a feladatot kapták, hogy egészítsék ki a négyszög, a háromszög és a kör formáját a hiányzó formával. A felmérésben résztvettek csak 12,5%-a tudta a feladatot helyesen megoldani. Amikor azonban ismert, konkrét tárgyakat kellett kiegészíteni, ez az arány 34,9%-ra emelkedett.

A kutatók alkalmazni szokták a Likert-skálát, amelyben a válasz a megnevezett szó után pontoktól függően változik. Például „Általában bízom az emberiségben” – Az utána következő első pont igent jelent, majd minél távolabbi pontokat nézünk, annál kevesebb bizalmat jelentenek. Vannak, akik az ilyen felmérésekre nem is válaszolnak, vagy csak az igen és a nem választ hajlandók elfogadni.

A felmérések pontosabbá tételére azt tanácsolják a kutatóknak, hogy építsenek ki hosszú ideig tartó kapcsolatot a kutatásuk tárgyát képező különböző közösségekkel. Fordítsanak nagy figyelmet a vizsgált közösségek szabályaira, meggyőződéseire, értékrendjére, mielőtt értékelik a kapott eredményeket.

Alapvető dolog túljutni az „univerzális emberen” is és figyelembe venni, hogy a helyi kultúra és környezet hogyan változtatja a magatartást. Ilyen módszerekkel jobban meg lehet érteni, mi tesz bennünket emberré és azokat a különbségeket is, amelyek közöttünk fennállnak – írja az Insider.