Bár a világegyetem állandóan terjed és végtelen, amit eddig ismerünk róla, abban is vannak jócskán ijesztő és elképesztő jelenségek - írja a Business Insider.
A Sagittarius B2 porból és gázból álló felhő a mi galaxisunkban. Főleg metilből áll. Ennek a molekulának rum-aromája és málna íze van.
A kutatók olyan bolygót is találtak, amely gyémántból lehet. 2017-ben figyelte meg először egy nemzetközi csoport.
A pulzárok elhalt neutronokból álló kis csillagok. Átmérőjük csak 20 km, másodpercenként többször megfordulnak és közben sugárnyalábokat bocsátanak ki.
A gyémántbolygó párban van egy pulzárral és a kutatók azt gondolják, hogy olyan sűrű szénből van, hogy az megkristályosodott. Minden 2 óra 10 percben megfordul a csillaga körül, kicsit nagyobb, mint a Jupiter de 20-szor olyan sűrű.
És van olyan bolygó is, amely jégből áll és lángol. A Gliese 436b felszínének hőmérséklete 439 C fok, de belsejében fagyott maradt a benne lévő hatalmas gravitációs erő miatt. Ez az erő sokkal tömörebben tartja a jeget a földi jégnél.
Az amerikai csillagászati társaság szerint a Fekete Özvegynek nevezett pulzár olyan neutroncsillag, amely kisugárzással bombázza a szomszédos csillagot. Ez utóbbi ezáltal párolog és lassan eltűnik.
A CFBDSIR2149 kísérő csillag nélkül vándorol a világűrben. Tömege hétszer nagyobb a Jupiternél. A csillagászok szerint az ilyen vándorok száma nagyobb lehet, mint a kísérő csillagoké.
Van egy bolygó, amelyre éles üvegdarabok zuhannak ferdén a 8700 km/órás szelek miatt. A HD 189733-as exobolygó szelei kb. hétszer haladják meg a hangsebességet.
A tudósok találtak egy egész csoport lakható planétát. Több mint 40 olyant azonosítottak, ahol megvannak az élet feltételei földi fogalmak szerint is.
2017-ben találták rá a Ross-128b-re, amely alig 11 fényévre van tőlünk. Sziklás talaja van, maximális és minimális hőmérséklete is megengedi, hogy hogy élőlény lehessen rajta. Egy év rajta mindössze 10 nap.
Valóban léteznek a hipersebes hulló csillagok, olyan meteorok ezek, amelyek elégnek, amikor a földi légkörbe érnek. A csillagászok arra gondolnak, hogy egy hatalmas fekete lyuk tömege támogatja őket. Két csillagból állnak, az egyiket a fekete lyuk pusztítja el, a második több millió km/órás sebességgel zuhan le.
Neil Armstrong és Buzz Aldrin különös emléket hagytak a Holdon 1969-ben az Apollo 11 küldetése során. Egy 60 km-es panelt raktak le, amelyet 100 tükör fed. A csillagászok arra használják, hogy kiszámítsák a Föld és a Hold közötti mindenkori távolságot a tükrök lézerimpulzusainak segítségével. Az Apollo 11-nek ez a máig működő kísérlete.
A világegyetem legnagyobb ismert víztartaléka az APM 08279+5255-ös kvazáron van. Ez egy olyan fekete lyukból áll, amelyet óriási gőzfelhő vesz körül és 140 ezer milliárdszor több vizet tartalmaz, mint amennyi a Földön van. A tudósok szerint ez a gőzfelhő a világegyetem keletkezése után alig 1,6 millió évvel jöhetett létre.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
