A Steve McQueen, egy veszélyes élet nem egy sokadik dokumentumfilm a kiváló, fiatalon elhunyt amerikai színészről, hanem arról a 24 órás Le Mans-i autóversenyről, amely életének legnagyobb csalódását jelentette.
A Sky Documentaries-en bemutatott film elején a rákbeteg színész hangját halljuk. „A betegségemnek két oka van – mondja –az egyik az azbeszttel bélelt öltözék, amelyet az edzéseken és a versenyen viselnem kellett, a másik pedig a filmezés alatt elszenvedett óriási nyomás.”
Közismert volt, hogy McQueen nagy szenvedélye az autóversenyzés, még olyan bajnokokkal is összemérte az erejét, mint Mario Andretti. „Amikor az ember a pályán van, az maga az élet. A többi, előtte, utána, csak várakozás.”
Pályája csúcsán kigondolt egy filmet a versenyekről, egy nagy amerikai regényt, amelyben nemcsak főszereplő volt, hanem részben a produceri teendőket is magára vállalta. Ő választotta ki a rendező, John Sturges-t is, akivel már együtt dolgozott A hét mesterlövészben és a Nagy szökésben. Felépíttetett egy falat a versenypálya mellé és az volt a célja, hogy a nézőt is megismertesse azzal az állapottal, amelyet a versenyzők átéreznek.
A film azonban nem alakult, hiányzott belőle egy igazi történet. Többször felfüggesztették a forgatás, voltak komoly balesetek is. Végül McQueen összeveszett Sturgesszel is, akinek az alig ismert Lee Katzin lépett a helyére.
Mindez 1970-ben történt, amikor a sors a színész ellen fordult: hűtlenkedései miatt felesége elvált tőle, miközben csaknem áldozatul esett a Manson-féle szektának, ami paranoiássá tette. Autóbalesetet szenvedett egy fiatal színésznő társaságában, amit azonban eltitkolt, hogy ne ártson a filmnek.
Végül mindent kivettek a kezéből és el kellett fogadnia a producerek igényeit, akik mindenképpen meg akarták menteni a sok millió dolláros befektetést. A film végül elkészült, bemutatták, de langyos fogadtatásban részesült. Lehet, hogy azért, mert nem követte a szokásos hollywoodi sémákat, amelyek bonyolult összefonódásokat és szerelmi történeteket vártak. Steve McQueen továbbra is sztár maradt – előtte volt még például a Pokoli torony tűzoltó parancsnokának szerepe - de soha nem heverte ki ezt a csalódást.
Az autóversenyek iránti rajongása azonban élete végéig megmaradt. Állítólag utolsó mondata így hangzott: „Egyszerűen kifogyott a benzinem.”
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
