Si vis pacem, para bellum – ez a mondás IV.századi római történésztől, Publius Vegetius Renatustól maradt ránk. ha egyfelől ennek a mondásnak van is helye a történelemben, másfelől viszont világos, hogy már nem releváns 2021-re és a további évekre. A valódi vagy elképzelt katonai uralom nem lesz képes fenntartani a világrendet, és nem oldja meg azokat a kihívásokat, amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Az utóbbi két évtizedben kirobbant konfliktusok világosan mutatják, hogy a „készülj a háborúra” nem hozta el a békét. A konfliktusok csak szaporodtak és mélyültek.
A Global Peace Index legutóbbi adatai szerint a világ sokkal kevésbé békés, mint 2008-ban, míg a „peacefulness” szintje az elmúlt 13 év alatt kilencszer mutatott éves csökkenést.
A katonai beavatkozásoknak stratoszférikus áruk volt anélkül, hogy jelentősen hozzájárultak volna a béke megteremtéséhez és az emberiség biztonságához.
Az afganisztáni háború becslések szerint 46 ezer civilt ölt meg és 2300 dollárba került az Egyesült Államoknak. Az iraki és a szíriai háború további 2000 milliárd dollárba, nem beszélve a több ezer halottról, és milliónyi menekültről. A helyzet ebben a három országban továbbra is instabil. Fiatalok egész generációja csak a háborút ismeri.
Minthogy az elhúzódó konfliktusok leginkább a fiatalokat sújtják, őket nyugtalanítja a legjobban, hogy merre haladnak a dolgok.
Az ENSZ becslései szerint ma 1,2 milliárd fiatal él a világban és ez a szám 7%-kal növekedhet 2030-ig. Azokban a régiókban, amelyekben legtöbb a konfliktus, 2050ig akár 62%-kal is növekedhet az arányuk. A problémákkal, amelyekkel szembe kell nézniük, klímaváltozás, növekvő egyenlőtlenség, fegyverekkel nem lehet megoldani. A békét fel kell építeni – a fiatalok bevonásával. Az ő központi szerepüket felismerte az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. A 2020 júliusában elfogadott határozat azonkívül, hogy hangsúlyozza a fiatalok szerepét a konfliktusok megakadályozásában és megoldásában, arra biztatja az államokat, hogy minden eddiginél jobban vonják őket be a döntéshozatalba.
A béke építése beruházásokat és köztámogatást igényel éppen úgy, mint 1700 évvel ezelőtt. A politikusoknak és döntéshozóknak erőre, bátorságra lesz szükségük. Nem elégedhetnek meg az úgynevezett „gyors megoldásokkal”. És mint Martin Luther King mondta, „Azoknak, akik a békét szeretik, meg kell tanulniuk ugyanolyan hatékonyan szerveződni, mint azok, akik a háborút szeretik.”
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bandiras2 2021.10.06. 10:06:07
Mint ahogyan a fegyvertelen tömegek csak úgy besétálhattak TÖMEGÉVEL európába.
Azé a föld aki teleszüli.
Ha annyi erőd sincs hogy kint tartsd az eltérő cooltúrát...
Ha a fegyver nem hoz békét, akkor az azt jelenti, hogy nincs elég belőle.
M.A.D.
A bomba hozta el a békét a szuperhatalmak korába.
Most pedig ismét Maxim bácsi félé kell tekinteni, hogy a határainkra ismét békét hozzunk. Mert előbb utóbb béke lesz, csak következetesnek kell lenni. Mikor az egész világmédia a határon történt atrocitásokat harsogja, akkor majd mennek másfelé. Bele kerül néhány hevederbe, de előbb utóbb megértik.
steery 2021.10.06. 12:55:55
Ha a világ vezetői panaszkodnak, hogy jaj, milyen szörnyű, hogy ennyi háború van, akkor azt kell válaszolni nekik: talán hagyjátok abba a háborúzást és akkor nem lesz több.
Alick 2021.10.06. 13:22:09
Vagy csak hiányzik az akarat a használatához. Ha a házamba tör be valaki, nem foglalkozom azzal hogy van-e fegyver nála vagy nincs, különösen ha többedmagával jön.
Allesmor Obranna 2021.10.06. 13:41:09
Az emberi civilizáció többezer éves történelmében még soha nem volt béke, mert valahol mindig van egy háború.
A fiatalokat hiába vonják be a döntéshozatalba, akár akarnak békét, akár nem. A világot emberemlékezet óta az öregek irányítják.
A háború az öregek sportja és a háború messze jövedelmezőbb üzletág, mint a béke.
És jobban el is lehet adni.
Ha béke van, a legjobb pénz a háborús készülődésben és a háborús uszításban van.
Ha háború van, akkor mindenki azzal van elfoglalva, senkit se érdekel a béke. A háborúkat lezáró békéket soha nem a békevágy, hanem valamelyik fél kifulladása és elbukása okoza. A másik meg utána a győztes szerepében tetszelegve írja meg a sztorit.
Ami nyilván nem lesz fair, így lehet majd erőt és indítékot gyűjteni a követekző háborúra.
A háború az emberi civilizáció saját vérkeringése és immunrendszere. Évezredek óta az öntisztulás eszköze. Továbbá a mindenkori hatalom legkedvesebb játékszere, ami pénzt hoz, legitimál és eltereli a figyelmet a nemkívánt dolgokról.
Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2021.10.06. 14:08:33
Amúgy a nagyhatalmak mindegyikének ellátottsága atom-, hidrogén- és neutronbombákkal egy ideig visszatarthatja őket attól, hogy egymásnak esve világháborút robbantsanak ki, mert abba mindenki belepusztulna. Úgyhogy imádkozzunk, hogy a jövőben se legyen egy "minden mindegy" típusú elmebeteg csúcsvezetője se Amerikának, se Kínának, se Oroszországnak, illetve legyenek körülötte olyanok, akik időben lefogják, amikor habzani kezd!
Fikalnyik Eugén 2021.10.06. 16:45:58
20 év folyamán, többségében egy másodperc tört része alatt.
Nálunk évente ennyien halnak meg csak rákban, több hónapos vagy éves kínlódás után, iszonyú fájdalmakkal között, teljes lelki leépüléssel és kilátástalansággal, egy boldogtalan élet után.
Sokkal fontosabb lenne végre a fejlett világ emberének kicsit önmagával is foglalkozni az ökumenikus világmegváltó nyavalygás helyett.
CSOKKI MÁLNA 2021.10.06. 17:06:44
AdmiralRobert 2021.10.06. 17:14:45
AdmiralRobert 2021.10.06. 17:15:26
fkv.117 2021.10.06. 20:37:19
Tök olcsó volt...
fkv.117 2021.10.06. 20:39:48
MEDVE1978 2021.10.06. 21:33:58
A kölcsönös elrettentés jelenleg is működik. Az oroszok, a kínaiak, az indiaiak, a pakisztániak, az amerikaiak sem tudnak olyan érdemi konfliktusba keveredni, ami totális vereséggel, a népesség jelentős csökkenésével járna. Ugyanis mindenki tudja, hogy a sarokba szorírott és kétségbeesett ellenfél bevetné az atomfegyvert.
Emiatt maradnak a helyettesítő háborúk (proxy wars). A hidegháború időszakában rengeteg ilyen volt, de az utóbbi időben is akadt már pár (pl: a szíriai polgárháború egyben a Nyugat és Oroszország közötti helyettesítő háborúként is felfogható).
A fiatalok szerepe érdekes, mindig katalizátorai nyilván a változásnak. A XIX. századi gyarmatosítás felpörgéséről és aztán az I. világháborúról is olvastam olyat, hogy az európai demográfiai robbanásnak és a rengeteg heves fiatalnak tudták be.
A világ döntő részében kiegyenlítődött a természetes szaporodás a természetes fogyással vagy egyenesen fogy a népesség. www.ksh.hu/interaktiv/grafikonok/vilag_nepessege_en.html
A teljes amerikai kontinens viszonylag kis mértékben fog változni, Ázsia kb. 15-20%-al nő a század közepére, míg Európa ugyanennyivel csökken, Ausztrália és Óceánia pedig minimálisan nő. Afrika az egyetlen kakukktojás, ahol masszívan, több mint a jelenlegi háromszorosára fog nőni a népesség.
Nem nehéz kitalálni, hogy Afrika nem képes a jelen gazdasági szintjén ellátni ennyi embert. Ez gyakorlatilag migrációt jelentene: Afrikából főként Európába akarnak majd jönni. Lehet virággyermekként ezt nem szeretni, de ezt Európa úgy fogja kezelni, ahogy eddig is. Tehát megfizeti a határállamokat, amelyek katonasággal és "vérrel" visszatartják az odáig eljutókat. Az indirekt kontrollt pedig az afrikai belháborúk és polgárháborúk jelentik majd.
Reactor 2022.04.25. 16:51:26
Lehet persze pacifista módon is hozzáállni, annak az lesz az eredménye, hogy egy számosabb, erősebb birodalom vagy kultúra helyből leigáz.