80 millió ember termeli a globális gázkibocsátás 16 %-át. Nem kormányoktól, nem vállalatokról van szó, amelyeknek bizonyos szabályokat be kell tartaniuk.

Kb. 1 %-nyi hipergazdag ember karbon lábnyoma harmincszor nagyobb, mint amennyi kellene ahhoz, hogy az 1,5 %-os emelkedést tartani tudjuk.
nem adóztatni kellene őket, hanem elérni hogy változtassanak életmódot.

Az ő környezeti lábnyomuk közvetlenül hozzájárul a klímaváltozáshoz és akadályozza annak a célnak a megvalósítását, amely korlátot szab a további felmelegedésnek. Egy új felmérés szerint, amelyet a Stockkolm Institute for Environmental Policy végzett, a leggazdagabbak 1 %-ához azokat számítják, akiknek a jövedelme magasabb 150.000 Eurónál. 10 %-nak a jövedelme viszont több 50.000 Eurónál. Hogy megvalósuljanak a párizsi egyezmények, minden embernek legfeljebb 2,3 tonna CO²-t lehetne produkálnia 2030-i a  jelenlegi  4 tonna helyett.  Csak 1 % éri el a 70 tonnát, míg 1996-ban a 1 % a 20 tonnánál tartott.

Ezeket az adatokat nem volt könnyű összegyűjteni. 82 nyilvános adatbankból szerezték meg. Ezek dokumentálják a milliárdosok olyan javait, mint ház, autó, repülő jacht, a nagy jachtok, például évente 7.000 tonna gázt termelnek. Az űrutazások, amelyek most divatba jöttek, többet, mint egy alacsony jövedelmű ember egész életében! Hogy ezeket elemezni tudják, figyelembe vették a tőkeberuházásokat is, a jelentős pénzügyi aktivitásokat. Ezek adják ugyanis a kibocsátások 70 %-át, és károsabbak a közvetlen fogyasztásnál.

Az adatokból világossá vált, hogy kialakult egy klimatikus igazságtalanság, amelyről mostanában sokat beszélnek a környezetvédő mozgalmak, elsősorban a Friday’s for Future. A Föld lakosságának fele, a szegények már most sokkal kevesebb nyomot hagynak, mint amennyit megengednek 2030-ig, tőlük nem lehet további csökkentést kérni. Az egyenlőtlenség térképe gyorsan változik, ugyanis a módosabbak a közepes jövedelmű országokban éltek. Kínában a lakosság fele a 1,5 fokos cél alatt marad, de hamar eléri a milliárdosok 23 %-os kibocsátásának szintjét. Túllépik az USA-t, ahol 19 %-os lesz. India 11 %, Szaúd-Arábia, Brazília elérik a 9 %-ot. Ez azt jelenti, hogy a közepes jövedelmű országok jómódúak lesznek, a korlátozás lassúbb lesz.

A kormányoknak nagyobb figyelmet kellene szentelniük a környezetvédelmi egyenlőtlenségre és közbelépni a gazdagok legdrágább vásárlásaira, hogy segíthessék a legszegényebbeket. Új adókat kellene bevezetni, amelyek lehetővé tennék azoknak a támogatását, akik a legmagasabb árat fizetik a klímaváltozásért, akik ki vannak téve a legszélsőségesebb éghajlatoknak, emigrálni kényszerülnek, vagy elvesztik a munkájukat, mert a föld nem ad termést – hangsúlyozza az elemzés.