A riadót a zürichi egyetem fújta meg a tekintélyes PNAS-ban: amikor eltűnik egy őslakosok által használt nyelv, elvesztünk egy sor információt az ökoszisztémáról, és számos hasznos terápiát különböző betegségekről.

Egy nyelv eltűnésével vele együtt tűnhet el egy gyógynövény neve, leírása, gyógyító hatásának ismertetése. Pedig nagyon sok gyakran használt gyógyszer származik gyógynövényekből, például az aszpirin, amelynek hatóanyaga a fehér fűzből való, de említhetjük a mákból kivont morfiumot, vagy a macskagyökér alapú valeriánát is.  Sajnos vannak olyan őslakos törzsek, amelyeket a kihalás, vagy legalábbis nyelvük eltűnése fenyeget, és akkor elveszik az értékes tudás, amelynek nagy része még ma is ismeretlen a nyugati típusú orvoslásban.

Ezért is kell figyelmet fordítani a nyelvi diverzitás megmaradására. Az erre vonatkozó adatok azonban nyugtalanítók. Az ENSZ felmérése szerint a 21.század végéig bolygónk ma létező 7400 nyelvének 30%-a eltűnik. Az Ethologue projekt viszont 42%-ot sorol a veszélyeztetettek kategóriájába. Gondoljunk arra, hogy a 16. században, a portugál gyarmatosítók érkezése előtt csak Brazíliában közel ezer őslakos nyelvet beszéltek, mára már csak 160 maradt. Ezért is hangsúlyozta Rodrigo Camara-Leret. a zürichi egyetem biológusa által koordinált tanulmány, hogy a kulturális sokféleség veszteségei legalább olyan súlyos következményekkel járhatnak, mint a biodiverzitásé. Annál is inkább, mert a Földön ma beszélt nyelvek többsége nem ismeri az írásbeliséget, tehát mindazt az információt, amit közvetítenek, csakis szájról szájra, nemzedékről nemzedékre adják tovább. A kutató külön hangsúlyozza, hogy minden nyelv egyedülálló terminológiát használ egy bizonyos természeti környezetre, és ez pótolhatatlan, mert egy-egy uralkodó nyelvnek, ami az adott régióban átveszi az őslakos nyelv szerepét, nincsenek meg az eredeti értelemnek pontosan megfelelő szavai.

Cámara-Leret és kollégái 3597 gyógynövényt elemeztek, majd megvizsgáltak ezekhez kapcsolódó 12.495 orvosi felhasználását 236 őslakos nyelvvel összefüggésben három biológiai és kulturális szempontból is különböző régióban: Észak-Amerikában, Északnyugat Amazóniában és Új-Guineában. Felfedezték, hogy a gyógynövények 75%-a valamennyi tulajdonságának meghatározása egyetlen nyelvhez kötődik. A Connarus ruber gyökerét például az amazóniai Cubeo törzs halászatra használja, mert olyan metabolitokkal rendelkezik, ami megöli a halakat. A szionák viszont az euforbia leveleit használják lábgomba ellen, a kérgét emésztési problémákra, a gyümölcsét pedig légzési zavarokra.

Az UNESCO jövőre indít el egy 10 éves programot, amelynek célja megőrizni, és újra élővé tenni az őslakos nyelveket. Már eddig is voltak ilyen törekvések. Például egy kutató csoportnak a brazíliai Bahia és Minas Gerais államban sikerült feltámasztania a kihaltnak vélt Pataxó nyelvet, amelyet most több faluban újra megtanítanak a fiataloknak. Erre azért is szükség van, mert az őslakos szülők gyakran nem anyanyelvükön beszélnek gyermekeiknek a későbbi társadalmi beilleszkedésük érdekében.