Ha bárkit megkérdezünk, mi az érzés, általában azt kapjuk válaszul, hogy valami olyasmi, aminek a szeretethez, a szerelemhez van köze.
Pedig másról van szó.
„Az érzések interaktív érzékelések, amelyek hozzájárulnak az élet irányításához. Tájékoztatják az elmét annak a szervezetnek a belső állapotához, amelyhez tartozik és arra ösztönzik, hogy üzeneteikre pozitív vagy negatív válaszokat adjon” – mondja Antonio Damasio, aki az idegtudományok egyfajta gurujának számít Olaszországban.
Damasio professzor legújabb könyvének, amelynek címe Érezni és megismerni, egyik fejezete az „érző”, a „tudatos” gépekről szól. Amelyek a valóságban nem léteznek. A tudós sajnálja, hogy a mesterséges intelligencia úttörői csak a hatékonyságra és a cselekvés gyorsaságára koncentrálnak, és az érzéseknek csak az információ oldalával foglalkoznak.
„Az érzések – magyarázza a 78 éves Damasio – gyakorlatilag információk. Például a szerelem esetében arról tájékoztat minket, hogy mennyire kívánjuk a másikat. Az érzések, amelyeket kifejlesztettünk evolúciónk során, az életünket irányították, és tökéletesen realisták és hasznosak voltak. És természetesen informatívak is voltak, mert megmondták, hogy mi volt a jó és miben tévedtünk.”
A gépek, amelyek mesterséges intelligenciával rendelkeznek, hatékonyak. De érzések nélkül az ő evolúciós folyamatuk megáll a sok millió évvel ezelőtti primitív életformáknál. Az érzések és a tudat tette lehetővé az embernek, hogy elindítson olyan mechanizmusokat, amelyek a jóléthez és a kultúrák kialakulásához vezettek.
-Mi hiányzik ezekből a gépekből, hogy az emberéhez hasonló érzéseik legyenek? – tette fel a kérdést a Repubblica.
„A probléma a tapasztalattal függ össze, amit egy organizmus személyesen érez. Egy mesterséges intelligencia sok mindenre képes, a nehézség a belső érzések generálásában van. Arra lenne szükség, hogy a gép „saját bőrén” érezze, hogy csinál valamit.”
-Az érzelmek lehetnek pozitívak és negatívak. A mesterséges intelligencia és jövő gépei nyugtalanítanak bennünket, főleg a sötét oldaluk. Elképzelhető olyan megnyugtató gép kifejlesztése, amelynek csak pozitív érzelmei vannak? Vagy az a gép, amelynek nincsenek negatív érzései, nem tekinthető teljesnek a tapasztalatok és a tudatosság szempontjából?
-Vigyázzunk, pozitívan cselekedni egy dolog, érezni és tapasztalni a pozitivitást egy másik. A valóságban még soha nem volt ilyen kreatúránk. A fejlődés mindig szükségessé tette, hogy legyen pozitív és negatív oldal. De el tudok képzelni olyan gépeket, amelyeknek csak pozitív oldaluk van. Csak pozitívan cselekednének és tudatos tapasztalataik is pozitívak lennének.
-Azt hisszük, hogy olyan érzések, mint az öröm, a félelem, a düh, hogy csak néhányat említsünk, nehezen generálhatók a gépek által. A jövőben játszódó filmekben a robotok nem képesek teljesen átélni az emberi érzéseket. Pedig ha hihetünk azoknak az elméleteknek, amelyeket Ön és kollégái kidolgoztak a tudat felépítéséről, a receptnek egyszerűbbnek kellene lennie. Elég lenne felszerelni a gépeket olyan szenzorokkal, amelyek valóban érzékelik a külső világot. Az út a tapasztalat és a tudat felé lefelé lejt?
-Ön elfeledkezik arról, hogy a molekulák és a kémiai reakciók is számítanak. Más szóval: utánozhatjuk az érzelmi organizmusaink dizájnját, de nem tudunk olyan gépeket építeni, amelyek molekuláris szinten másolják a finom részleteket, amelyektől feltételezéseink szerint az érzések függnek…
-Milyen messze vagyunk ettől a stádiumtól?
-Nem vagyunk közel. Lehet, hogy lehetetlen. A tudomány mai állása szerint az érzelmek csak élő organizmusban lehetségesek. Persze lehet, hogy tévedünk.
-A humanoidok egyre realisztikusabbnak látszanak. Olyan emberi kifejezéseik vannak, hogy elakad a szavunk, de tudjuk, hogy nem sokkal többek, mint bábuk az ember kezében. Ön szerint emberek érezhetnek szeretetet irántuk, Lehet, hogy csak a megdöbbenés érzését váltják ki belőlünk? Lehet, hogy ha szofisztikáltabbak lesznek, mi is másképpen állunk hozzájuk?
-Ahhoz, hogy válaszolni lehessen az Ön kérdésére, el kell választani a mi robot-vízióinkat a robot érzékelésétől. Nem csaphat be bennünket a látszat. Lehet, hogy olyan valóságban hiszünk, amely nem létezik. De nem létezik egy emberihez hasonló érzékelés a robot szempontjából, mert biológiai szempontból nem létezik hasonló „gépezete”.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
steery 2022.05.13. 12:56:45
Ha olyan géplényeket akarunk csinálni, mint amilyenek mi vagyunk, akkor közelítenünk kell a hadverjüket a miénkhez (szintetikus biológia). Ha nem akarunk tovább ilyenek lenni, meg kell változtatnunk a hardverünket (transzhumanizmus).