10.01.

Én nem voltam Kölcseys, de az 1970-es években a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor gimnáziumban kaptam életre szóló tanítást emberi tisztességből, szabad gondolkodásból. Az akkori hatalom ilyent nem mert volna megtenni, pedig Grezsa Ferenc igazgató úrral az élen sok nagyszerű tanárunk  - álljon a nevük is, sajnos már egyikük sem él: Sipka Sándorné, Láng István, Farkas Ferenc, László József -  félretette a hivatalos tananyagot. Ez a mostani lépés is a hatalom hosszú agóniájának a jele, ezt kell túlélnünk, és ha képesek vagyunk rá, lerövidítenünk, mert gyerekeink es unokáink jövője múlik ezen. Vagyis az országé. És még mi is itt vagyunk, hatvanasok, akik sok mindenre emlékszünk. Sajnos időnként túl sok mindenre.

Az ember, aki még soha életében nem hazudott (a továbbiakban EAMSÉNH) tele szájjal szidja  szankciókat a hazai publikumának, Brüsszelben pedig fülét-farkát behúzva aláírja azokat, mert tudja, hogy anélkül nem kap pénzt. Kár, hogy az ország jelentős része színvak és ezt a kétszínűséget nem veszik észre.

Át kell vinnünk a hazát a túlsó partra – mondta a fent nevezett. Csak rajta és maradjanak is ott. 2002 óta tudjuk, hogy számára a haza ő meg a pereputtya. Valahogy csak megleszünk nélkülük.

10.03.

„Kezdjetek el félni, hogy ne legyen mit remélni” – bocs, Anna, a parafrázisért. Ezeknek, ennyiért? Nem vagyok hajlandó belebetegedni a „gonosz világ-szindrómába”,  még a klikkbájt kedvéért sem.  Inkább maradok a  jó öreg „turn on, tune in, drop out” mellett, még LSD sem kell hozzá. Mondom én, aki 47 éve vagyok médiamunkás és hivatásomra mindig büszke voltam.

10.06.

„Ó, Kapitány, Kapitányom” – egyre-másra idézik az oldalon a Holt költők társaságának torokszorító híres befejezését a tanárok melletti tömeges kiállás kapcsán. Gyönyörű a film, amely nemcsak a tanár és diák közötti semmihez sem hasonló kapcsolatról szól, hanem arról is, hogy minden tananyagnál fontosabb gondolkodó, szociálisan érzékeny, egymás iránt is felelősséget érző embereket nevelni. A helyszíni beszámolók szerint igen nagy volt a rendőri készültség, de, mint Életem Párja mondta, talán a rendőröknek is eszükbe jutott, hogy nekik is vannak gyerekeik, és ők is megérdemelnek jó, elhivatott tanárokat, akik megtanítják őket az értelmes, tisztességes életre. 

OV kezd hasonlítani a hajdani hírügynökségi újságírókhoz, és napjaink online-szerkesztőihez. Néhány nap alatt update-telt egy fontos rendeletet, ahogyan mi azt a fontos hírekkel tesszük. Üdv a klubban, Kolléga!

10.07.

Vannak pillanatok, amikor ebben az országban is pillanatok alatt meg tudnak állapodni a bértárgyalásokon. Vannak esetek, amikor meg sem próbálják, hanem az ellenállókat rögtön retorziókkal sújtják. Úgy látszik, az elvtársurak szépérzékét sértette, hogy a környékükön is bokáig ért a szemét. így volt ez valamikor a 80-as években Párizsban is, ott is hamar megadták magukat a munkaadók. Mert a köztisztaság fontosabb, mint a tiszta, kiművelt agyak.

A Crvena Zvezda-Fradiról egy 47 évvel ezelőtti meccs jutott eszembe, amikor a budapesti 2-1-es zöld-fehér siker után Belgrádban 2-2 lett 110 ezer ember előtt – pedig Bálint „Bárót” még ki is állították -  és ezt a helyi szurkolók olyannyira nem bírták elviselni, hogy felgyújtották a hódmezővásárhelyi szurkolók buszát. Talán ez volt életemben az egyetlen szezon, amikor a Fradinak drukkoltam, mert bekerültek a KEK-döntőbe, ahol a kor egy legjobb csapatától, a szovjet válogatottal egyenlő Dinamo Kijevtől kaptak csak ki. A régi cimborákkal azóta is emlegetjük ez a meccset, egy szinten a két évvel későbbi, Népstadion-beli 2-1-es magyar-szovjettel együtt, amely után a tömeg végig hömpölygött a Thököly úton, a Rákóczi úton. Az élbolyban voltunk és egyik cimboránk magyar zászlóval a kezében üvöltve kántálta, hogy „úgy megvertük az oroszt, mint szódás a lovát” De a várost nem bontottuk le. A rendőrség nem avatkozott közbe. Hangsúlyozom, 1977 volt…

Amikor egy gyönyörű, imádnivaló színésznő 80 éves lesz, akinek legszebb filmje több mint 50 éve ott van a szívedben, mert úgy érzed, hogy a Te életedről, a családod életéről is szól, el kell gondolkodnod a szépség, a szerelem, a barátság  örökkévalóságáról, de az elmúlásról – a sajátodéról is.

Meg akkor is, amikor elindulsz, mellényed belső zsebébe teszed az újságodat, leülsz a villamosmegállóban, elő akarod venni, de jön egy telefonüzenet, megnézed, megjön a villamos, felszállsz, olvasni szeretnél és az újság sehol. Fél óra múlva visszaérsz a villamossal ugyanoda, megnézed a megálló üléseit és az újság sehol. Aztán hazaérsz, és kiderül, hogy az újság ott hever a kanapén, mert csak akartad eltenni, de nem tetted el.

10.08.

Egyre korábban jelennek meg a boltokban a karácsonyi csomagok, a mikulások, sőt, most már a panettone is ott van a polcokon október első hetében. Miközben a közeli multimarketben három hete nincsen kristálycukor. Lehet, hogy most azok járnak jól, akik már most bespájzolnak - bár nem tudom, a panettonénak mennyi a szavatossága - mert esetleg decemberre már nem lesz, vagy megfizethetetlenné válik.

Ugyanitt újra 20%-os kuponokkal bombázzák a vásárlókat, miközben egyes pénztárosok egy azon termék különböző változataiból (alma, körte, szőlő) következetesen a drágábbat számolják és fel vannak háborodva, ha a vevő szóváteszi. A kupon nem érvényes a húsokra, mégis egyre  többen veszik kilószámra a nem-hatósági-árast is, még szerencse, hogy a sajt belefér a keretbe, különben pillanatok alatt leszokhatnánk kedvenc, sajt nélkül elképzelhetetlen fogásainkról.

Egyes híresztelések szerint Főnagytestvér szibériai gímszarvas vérében fürdik, hogy megőrizze fiatalságát és libidóját. Hasonló, ennél durvább rituálét híreszteltek az egyik leghíresebb magyar nőről is – egy lengyel rendező  70-es évekbeli filmje¸ amelyben Picasso lánya alakította a grófnőt, elindította máig tartó pornófilm-utóéletét - aztán mire ment vele? Befalazták saját várába.

10.13.

Egy bolond nő ácsorog már hónapok óta a környék boltjai körül, néha leül a mellettük lévő kis park egyik padjára, és rágyújt. Nem szól, nem sír, nem mosolyog, csak néz. Kerülöm vele a szemkontaktust, mert már volt tapasztalatom bolonddal, akit végül alig tudtam lezárni. Azért mégis érdekelne, hogy mit gondol, mit akar, miért van itt. Lehet, hogy puszta léte csak arra figyelmeztet, hogy előbb-utóbb valamennyien megőrülünk…

Az euró-árfolyamok láttán lelki szemeim előtt a 80-as évek jelennek meg, amikor a Váci utcát a jugó, a Keleti pályaudvar környékét az arab valutázók lepték el. Néha a rendőr orra előtt zajlott a cséndzs itt is, ott is. Évekkel később némelyik arcot már a hivatalos pénzváltó kasszája mögött láttam, vélhetően megszerzett állampolgársággal. Csak akkor a cséndzs-korszaknak egy Wind of Change vetett véget. Most is jól jönne egy kis fuvallat…

10.17.

Kajafás és a többi főfarizeus, ha feltámadnának, bár lehet, hogy nekik nem jár, sírva kérnék a receptet EAMSÉNH-től. Előbb Brüsszelben megszavazza az Oroszország elleni szankciókat, utána meg itthon nemzeti konzultációnak mondott kamu-közvéleménykutatással gyűjtet adatokat azzal az ürüggyel, hogy mi a véleményünk a teljesen felesleges, és mindenkinek, mindenekelőtt a magyar népnek ártó szankciókról. Mintha valaha is érdekelte volna őt a sajátján kívül más véleménye. De legalább jól lehet megint pénzt osztogatni belőle valami hosszúnyelvűnek. Egyébként teljesen fel vagyok háborodva, és igazat adok a nevezettnek, aki szerint a férfiak elnyomott helyzetben vannak Magyarországon. Életem Párja ugyanis megkapta a konzit, én pedig még másnap sem.

10.18

EAMSÉNH a százharmincvalahány legbátrabbika. Október 23-án sürgősen fel kell avatnia Zalaegerszegen a Mindszenty-emlékközpontot. Már nem bízik a bűnös fővárosba vezényelt bértapsolókban.