Írolvasgondol

11.01.

Az OV átok tovább folytatódik. Ezúttal a vezérlő brazil barátja, a gyilkos erdőirtó bukott meg. Hány cinkosának kell még levitézlenie, hogy tőle is megszabaduljunk?

11.04.

Hirtelen egész olcsó lett az euró – a főnök nem szólalt meg ezen a pénteken – gondoltam, beváltok egy komolyabb összeget. Nem volt semmi akadálya, csupán egy nyilatkozatot kellett aláírnom arról, hogy a most felvett eurót nem viszem sem Oroszországba, se Belaruszba. Éljenek a „haza” szövetségesei!

11.05.

Néhány éve, ha jó spagettire vágytunk, a Don Francescót vettük, 400 forint körül volt egy fél csomag. Ma ugyanez 1049 forint.

Kedvenc szupermarketünkben nemcsak az árak egyre elképesztőbbek, nemcsak szinte lehetetlen már közlekedni a felhalmozott árutól, de egyre több a gyűlölködő tekintet a vásárlók között. A nemzeti foglalkozás elérte a célját.

A fél világ ki van azon akadva, hogy Elon Musk kirúgta a Twitter-dolgozók felét. Nálunk, akit nem fertőzött meg a kollektív amnézia, még emlékezhet arra, hogy a 90-es évek nagy privatizációja idején pontosan ugyanez történt, és még azok a korábbi állami vállalatok jártak jól, amelyeknél a felvásárlást nem bezárás követte. És én még arra is emlékszem, hogy az állami hírügynökséget ugyan nem privatizálták, de a 2000-es években ciklikusan visszatértek a leépítések, kezdve a tudósítói hálózat felszámolásától a belső szerkesztőségek folyamatos létszámcsökkentéséig, amelyeknél a legritkább esetben játszottak szerepet a  szakmai kvalitások. 2009-ben én is belekerültem a szórásba egy személyes sérelem miatt, és azzal biztattak, hogy biztosan hamar megtalálom a helyemet „sokoldalúságom” miatt. 53 éves voltam akkor és 8 évbe telt, mire lett újra egy stabil, mindig fizetőképes munkahelyem…

11.10.

„A következő évtized a kijózanodásé lesz” – kezdi egy fiatalember Őfelsége Történészei tv-műsorának előzetesében. Szerintem is, bár nem lesz benne köszönet, gondolom, majd jön a folytatás: „Meg kell szabadulnunk a Kádár-rendszer örökségétől.” Tudjátok mit, Kollégák? Inkább rúgjatok jól be, az legalább meglátszik rajtatok.

11.13.

„Spórolunk az áramon/srófolunk az árakon/Nagy a teher az államon/Inkább legyen az én vállamon/Megállok négykézlábamon/Vágjatok fát a kis hátamon” – költő-dalnok barátom, akivel közel 50 éve ismerjük egymást és együtt kezdtük újságírói pályánkat a hírügynökségnél, 70.születésnapját arcpirító zenekarának koncertjével ünnepelte, és ott előadta ezt a szavajárása szerint „előremutató” dalt is, amelyet 30 évvel ezelőtt írt. És állni látszék az idő, ahogyan ezt egy nálunk sokkal nagyobb poéta mondotta volt….

Tavasz óta nem jutnak el postán feladott leveleim római orvos barátomhoz, miközben az ő postán feladott leveleit rendben megkapom. Ő az olasz posta megbízhatatlanságára fogja, én nem tudom, mire fogni. Vagy csak nem akarom egyelőre.

A plébániatemplom vasárnapi esti miséjén az Evangélium Igéit Szent Lukács 21.5-19-ből olvasták fel. „Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem marad, mindent lerombolnak…. „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész… Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s némelyeket meg is ölnek.” Érdekelt volna, hogy a prédikáció miként értelmezi ezeket a sorokat. Ehelyett azonban a püspöki konferencia levelét olvasták fel Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéről, és a szentbeszéd elmaradt. És még a kántor is többször falsot fogott az orgonán.

11.14.

Szupermarketünkben a legolcsóbb vaj 250 grammja már 1485 forint, a salátacukkini ára a múlt hét óta 300 forinttal emelkedett. Egy csomag étkezési paprika addig drágult 50 forinttal, amíg a pénztárhoz értem. A natúr joghurt olyan híg, mintha felvizezték volna. Vietnamink duplájára emelte a kakaó és a WC-papír árát. Közben a vezérlő óvodai cukiskodásával tereli el a közvélemény figyelmét és erősíti tovább a széles néptömegek megosztását.

Frankenstein külügyminiszternek álcázott fia szerint minket sem Moszkva, sem Brüsszel nem érdekel, megelőzte ezzel azt, hogy az érintettek közöljék: le se vagyunk szarva. Aztán a nagy deklarációt követően ide is, oda is behúzott farokkal kullog, hátha mégis leesik valami a teherautóról…

11.15.

„Ne szexelj fideszessel!” – olvasom a figyelmeztetést egy budapesti egyetem termének ajtaján. Ahogyan paranccsal sem ajánlatos mert cszaporodik. Válasz is van: „Velük és további 7 milliárddal sem”. Micsoda környezettudatosság!

És a milleniumi földalattin találkoztam Botticelli Vénuszával, de lehet, hogy Leonardo Sziklás Madonnájával. Vagy mindkettő éjfekete bőrű reinkarnációjával. Már érdemes volt megérni ezt ronda, sötét, nyirkos novemberi napot.