A Szentszéknek alaposan kijutott a gyanús ügyekből az 1970-es, 80-as évek fordulójában. Kezdődött 1978-ban I.János Pál pápa 33 nap utáni halálával, amellyel kapcsolatban a kételyek a mai napig nem oszlottak el teljesen. Folytatódott 1981. május 13-án a II.János Pál elleni merénylettel, amelyben több mint 40 év után is egyetlen biztos pont, hogy Mehmet Ali Agca lőtt rá a katolikus egyházfőre. 1982. június 17-én egy londoni híd alatt találtak rá Roberto Calvinak, a legnagyobb vatikáni érdekeltségű bank, az Ambrosiana elnökének felakasztott holttestére, zsebében 14 ezer dollárral, nem sokkal a legnagyobb olaszországi bankbotrány kirobbanása után. És ebbe a sorba illeszkedett be az 1983-as Emanuela Orlandi-ügy, amellyel kapcsolatban minden illetékes hatóság négy évtizede egyhelyben topog.
A 15 éves Emanuela, a Vallási Művek Intézménye nevű vatikáni bank alkalmazottjának a lánya, 1983. június 22-én zeneórára indult a Sant’Apollinare téri iskolába, és soha nem látta többé senki. A legvadabb elképzelések láttak napvilágot sorsával kapcsolatban, még olyan elméletek is születtek, hogy a kislány barátjával szökött meg a szülei szigor elől, de kezdettől fogva az emberrablás elmélete volt a legerősebb. Ezt vallotta II.János Pál is, aki egy Úrangyala prédikációban adott hangot e véleményének. A notórius nagyotmondó Agca egyenesen azt állította, hogy a szélsőjobboldali török Szürke Farkasok rabolták el Emanuelát, hogy ezzel kényszerítsék ki az ő szabadon bocsátását. A világ szinte összes országában látni vélték, előkerültek neki tulajdonított, aztán hamisítványnak bizonyult levelek arról, hogy milyen embertelen körülmények között tartják fogva és hogyan kínozzák elrablói.
Még olyan elképzelés is él, hogy Orlandi Rómában él és saját családja rejtegeti.
Voltak, akik azt sem tartották kizártnak, hogy a négy ügy valahol összefügg. Ezt erősítheti például, hogy a zeneiskola terén álló Sant’Apollinare bazilikában temették el a hírhedt római alvilági szervezet, a Magliana-banda egyik főnökét, Enrico de Pedist, aki egyes vallomások szerint Emanuela elrablásának végrehajtója volt „magas rangú egyházi személyek parancsára”. Egy 2012-es vizsgálatban kihallgatták Pietro Vergari püspököt, a bazilika rektorát, aki De Pedist abból a börtönből ismerte, ahol korábban lelkészként szolgált.
Most a vatikáni igazságügyi szervek Ferenc pápa utasítására úgy döntöttek, hogy újranyitják a dossziét, és újravizsgálják az összes aktát, a tanúvallomásokat, a legapróbb és leghihetetlenebb információkat is, köztük az olyan szálakat is, amelyeket annak idején nem vittek végig. Valószínűleg újra előveszik azokat a csontokat is, amelyeket a római Nunciatúra épületének restaurálásakor találtak, és amelyeknek DNS-vizsgálata egyszer már kizárta, hogy Emanuela földi maradványairól lenne szó.
Egyúttal folytatni kívánják a nyomozást az Emanuela előtt egy hónappal nyomtalanul eltűnt, szintén 15 éves Mirella Gregori ügyében is, akiről annak idején fotó jelent egy pápai audencián, és eltűnése előtt többször is látták a vatikáni svájci gárda egyik tagjával beszélgetni.
Az Orlandi-család egyelőre szkeptikusan fogadta a hírt. Ügyvédjük, Laura Sgró nehezményezte, hogy mint már oly sokszor, ezúttal is csak a sajtóból értesültek a fejleményekről, a Szentszék részéről senki sem kereste meg őket eddig hivatalosan.
Az olasz média most mindenesetre azt a szálat pedzegeti, hogy Emanuelát valami "erotikus játékhoz" rabolták el és az érintettek között olyan nevek röpködnek, mint Paul Marcinkus bíborosé, a Vallási Művek Intézményének igazgatójáé, aki II.János Pál pápa bizalmasa volt, valamint Agostino Casaroli bíborosé, aki évtizedeken át irányította a vatikáni diplomáciát. Mindketten régen halottak....
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
