I.
sziklába vájt üres
színház
kavics a szárcsa
gyomrában
törzsünk billenő szárnyak
között
imbolyog
a tömegvonzás vízszintes
vitorlái
sós csonthéjak
mik megóvják odalent
Atlantisz lakóit
a kérdőjel engedelmes
intelme
elszáradt koldus-ujjak
nyitják az égbe nyúló
Szentély
morajló imatermét
a lélekvesztő utasainak
maszkabálja
a pillanat jaja
amikor a könnyűnek
találtatottak
légneművé váltak
2.
rárivall az üdv
az árva árnyékvilágra
ballaszttal teljes
élet közeli élményeink
merítőhálója
átzakatol rajtunk
a kerékbe törő
szerencse
szikkadt zsombékon
repedeznek
az újjászületés
tojásai
mit ér a félárbocra
feszített
vigasz?
3.
szabadesés
pórusaimon súrlódnak
az űrbe kivettettek
nem feszítik többé
mellkasom
csont-ketreceit
megorrontjuk
a véglegességet
mi
az anyaméh
könnyűbúvárai
a tudattalan
tépéscsinálói
4.
virrasszatok hogy
házaitokból az Igézet
ki ne surranjon hangtalan
virrasszatok hogy ne
zuhanjon öngyilkos gépmadár
ünnepünk sátrára
virrasszatok hogy
csókká szelídüljön
a csalán-csípések szúrása
virrasszatok hogy
ne taszítsák le
szívünket szenvtelen
sziklafalról
virrasszatok hogy
ne lelje halálát az Irgalom
a Feneketlen
leprás üregeiben[1]
5.
hevítsd fel
hideglelős
hátországunkat
hibiszkuszok
hetyke ernyője
fátyoltáncba fútták
a főn-szelek
és földönfutó fecskefiókák
a Függőkertek Királyasszonyát
6.
búzaszemek
malomkő-menyegzője
rongyosbál rosszcsont-keringője
szégyen szurkos szemfedője
legyen
dalunk Delelője
7.
sirokkó seperjen
avar-szemfedelet
még süket sírboltjaink
fölé
gyámolítsd a
gyertyagyújtó gyermekek
gyolcs-lelkét
míg bálványos babonák
borzasztják
a balga bárányokat
áhítat csengője
a csend balján ülve
csillantsd meg csodádat
8.
behatolni a hangok
puha
páncéljába
mezítláb járni
a jókedv
játékos jégmezején
átitatódni
írástudatlan
istenekkel
végigsiklani
az ábrándok
szülőcsatornáján
nézni napról napra
hogy tollászkodik
a smaragd
tavasz
kidübörögni
otthonunkból
minden balsejtelmet
lehajolni a kőért
mert a miénk akar
lenni
megkóstolni
az áprilisi zápor
illatos zaját
megidézni orgona-zengéssel
a katedrálisok
kőfaragó-kórusát
vibrálni mint bőrünk
alatt a zenélő
Emlékezet
kitágulni mint friss
oxigéntől tüdőnkben
az erek
átszőni keresztül-kasul
a Földet mint
az ezeréves Gyökerek
Veled
Zene: Pink Floyd: Meddle
Shakti: A Handful of Beauty
Focus: Hamburger Concerto
2005. március 21 – április 23.Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
