Írolvasgondol

Amerikai tengeralatti archeológusok kutatnak Henry Morgan wales-i kalóz / 1635 - 1688 / elsüllyedt hajói után,amelyek 1671- ben futottak zátonyra Panamaváros ellen indított hadjáratban..

A texasi egyetem szakemberei már találtak hat ágyút, egy kardot, hordókat és feltételezik, hogy a tárgyak azokról a hajókról származnak, amelyek elvesztek a Chagres folyó torkolatánál a panamai Karib-tengeren.

A kutatás a hajók - köztük a Satisfaction nevű zászlós hajó —után 2010-ben kezdődött, akkor találták meg a fent említett relikviákat.

„Célunk megtalálni, felszínre hozni, rendbe hozni, majd a közönségnek bemutatni a híres hajókat”- nyilatkozta Frederick H. Hanselmann, a kutató csoport vezetője. Missziójuk három évre szól, amelyet stílszerűen a jamaikai Captain Morgan nevű rumot gyártó cég, a Diageo finanszíroz.

A csoport 2011-ben már talált maradványokat egy 17. századi hajóról, amelyről szintén azt feltételezik, hogy Morgan egyik hajója lehetett.

A nemesi származású Morgan, aki az angol királyi flotta tisztjeként került 1658-ban Jamaikába, és – akárcsak „előde”, Sir Francis Drake – uralkodói „megbízólevéllel” támadta meg az ellenséges, elsősorban spanyol hajókat, de egy idő után elkezdett saját szakállára is akciókat szervezni és nemcsak Őfelsége kincstárát, hanem saját vagyonát is bőségesen gyarapította. 1670-ben a Karib-tenger történetének legnagyobb hajóhadát állította fel és célul tűzte ki Panamaváros elfoglalását és kifosztását. A város abban az időben a félteke legvirágzóbb települése volt. Egyetlen vízi út vezetett hozzá a tengerről Chagres folyó torkolatán keresztül, itt azonban a San Lorenzo erőd őrködött.  A wales-i kalóz flottája egy részének pusztulása ellenére folytatta útját. Ő és emberei útjukat a szárazföldön gyalog folytatva elérték a várost, elfoglalták, kifosztották ‚ majd felgyújtották.

A győzelemre Morgan kis híján ráfizetett, mivel Panamaváros kifosztásával megsértette az 1670-ben kötött angol-spanyol békeszerződést. Az időközben admirálissá avanzsált kapitányt letartóztatták és 1672-ben az Admiralitás bírósága elé állították. Morgan azonban képes volt bebizonyítani, hogy nem tudott az egyezményről, így a példás büntetés helyett két évvel később lovaggá ütötték, majd visszatért Jamaikába és a sziget főkormányzója lett. Hivatala idején a főváros, Port-Royal olyan virágzó életét élt, mint a korabeli London legjobb negyedei. Akkor már a „békés építőmunka” híve volt, és szemrebbenés nélkül bitófára küldte azokat a volt társait, akik nem voltak hajlandók felhagyni a kalózkodással.

1681-ben azonban II. Károly király megelégelte, hogy Morgan és jamaikai kormányzóság egyre inkább önállósítja magát, és helyére fő riválisát, Thomas Lynchet nevezte ki, aki még a kormányzótanácsi tagságát is felfüggesztette. E tisztségét csak 1688-ban, halála évében kapta vissza. Közben még pereskedett is Alexandre Exquemelinnel, a 17. századi kalózkodás történetírójával, aki egy időben borbélya és orvosa volt. Exquemelin ugyanis a maga korában igen népszerű könyvében műveletlennek és vérszomjasnak írta le Morgant, sőt, még azt is állította, hogy évekig Barbadoson dolgozott adós-szolgaként. Morgan megnyerte a pert, és ahogy az már lenni szokott, az ügy csak növelte hírnevét.

Sir Henry Morgan 1688-ban halt meg Jamaikában. Egyes források szerint tüdőbaj végzett vele, mások szerint viszont egyszerűen halálra itta magát. Palisadoes temetőjében helyezték nyugalomra földi maradványait, de itt sem nyughatott: az 1692. június 7-i földrengés és szökőár nyomán a temető elsüllyedt a tengerben.

A Captain Morgan rum nemes zamatával 1944 óta hódít. A kalóz-admirális azonban már korábban bevonult a moziba. Először Henry King Pokoli kikötő (1930) című filmjében jelenik meg Gibson Gowland alakításában, majd Errol Flynnt sztárrá tevő Blood kapitány (1935, rendezte: Kertész Mihály) története az ő életéből merített. 1961-ben Tóth Endre (André de Toth) elevenítette fel alakját a Morgan, a kalóz című filmben, ahol az ötszörös body-buildingvilágbajnok, Steve Reeves keltette életre.