Szemüveg-álcája mögött is szomorú tekintetű, fekete hajú, nem-kreol bőrű, mindenütt testhezálló Nő hívja a Férfit az üzletházzal szemközti falnál.
- Vegyél valamit…- mondja halkan, szelíden.
- Mid van? – kérdezi a Férfi, miután a nőnél egy mini táskán kívül semmit nem lát.
- Kávém, cigarettám..
- Ne haragudj, egyikkel sem élek.
A Nő felsóhajt.
- Nem tudsz egy albérletet?
- De igen – feleli a Férfi – éppen ki akarom adni az egyik szobámat.
- Mennyiért? – kérdezi rögtön a Nő.
- Még nem gondolkodtam rajta.
- Tudok kávéval, cigarettával fizetni – vágja rá a Nő.
- Már mondtam, hogy nem élek velük.
- Nem baj, akkor majd az útközben megbeszéljük az árat – mondja a Nő.
Ezzel belekarol a Férfiba és elindulnak az üzlet nyélbeütése felé.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
