ma reggel még felébredtem
az Úrnak megköszöntem
oly disznóól volt a világ
hogy kalapot kellett vennem
szeretem félem az Urat
kérem tőle bűnbocsánatom
remélem nem bánom meg
hogy továbbélni hagyom
tudom szerettek részegen
s nevettem szavamon
boldog vagyok hogy így tesztek
magányos minden napom
az angyalra azonban haragszom
ki combomba harapott
hogy beleestem minden nőbe
aki karjaimba futott
tudom hogy mind húgaid
lányaid asszonyaid lettek
s bár honodban bent lakoznak
kétarcú életet élnek
kitaposott ösvény után
bolondság a Paradicsom
mikor Isten majommá válva
terpeszkedik a hátadon
Isten majommá vált
de olyan akár egy nõ
a semmi helyére lépett
arcodat hordja õ
beléphet-e szentélyedbe
mint szemedben tükör kél
hogy beleszeress mindbe kiket
egykor megvetettél
(1997. Mont Baldy)
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
