Barátom csak jót akart. Egy pénzzavarban lévő ismerősét akarta kisegíteni 40 ezer forinttal. Mondom, negyvenezer forinttal. Ami tudvalevőleg kevesebb, mint amennyiből havonta Magyarországon meg lehet élni.
Mivel ismerősének nem volt bankszámlája, amire átutalhatta volna, barátom a postához folyamodott, ahol hosszabb sorban állás után először kitöltettek vele egy nyomtatványt, amelyben tanúsítja, hogy a 40 ezer forintja nem pénzmosásból származik. De még ekkor sem adhatta fel a pénzt, hanem sorba kellett még egyszer állnia egy másik pénztárnál. Amikor némileg ingerülten megkérdezte, hogy mire jó ez a sok kekeckedés, azt válaszolták: erre azért van szükség, hogy „össze ne játsszon az előző pénztárossal”.
Barátomat kétszer sértették vérig rövid fél órán belül.
Először azért, mert bűnözőnek nézték.
Másodszor pedig azért, mert olyan pitiánernek, akik képes 40 ezer forintért pénzmosásba keveredni.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
