Ez a Tudás nem az a hatalom. Csupán hatalmasra nő benned, ahogyan körülvesz. Ahogyan fenséges alázattal, a halálnál is komolyabb humorral kopogtat az aurádon és belép, mielőtt beengedhetnéd, hellyel kínálja magát és ott marad vacsorára, majd éjszakára is.
Ez a Tudás belakja a teret. Megrajzolja az Univerzum határait, majd szabad ki- és bejárást biztosít számodra. Beléphetsz a mindennapok nyűgét magadon hagyva, de jobb, ha mezítláb, meztelenre öltözve jössz.
E Tudással a Végtelent feszítheted szét, vagy gyúrhatod össze kedved szerint. Lehetsz egy eső utáni zöld parkban, egy levegőtlen hodályban, vagy a Hang tiszta csengésű tróntermében. Ülhetsz a lábainál, de szemlélheted Önmagad mélyrétegeiből, vagy messzelátó tornyából. Bárhol vagy, elér, életadóan repeszti meg katatón lelked magzatburkát.
Ez a Tudás egyszerre kérdez, kétkedik, vitázik, érvel és felel. Harsányan nevetve, bölcsen intve, áradva vagy elmélkedve. Nem hagy semmit sem megválaszolatlanul. Mert nincsenek titkok, legfeljebb rosszul feltett kérdések.
Ez a Tudás bevesz a játékba és soha nem fog csalni. Felkavarja benned és szűzforrássá nemesíti zavaros állóvizeidet. Forró álmot bocsát tompuló érzékszerveidre, hogy újjászülessenek.
Ez a Tudás maga Teremtés-Anya, a szüntelen változás állandósága. Általa vagy szabad és mindennel összefüggő, parányod kozmikus létezése. Három halmazállapotod négy őselemének értelmen túli hívószava.
(Remember Shakti, 2013. november 14, Művészetek Palotája)
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.