1.
Restség ne vegyen rajtunk erőt
Midőn a Leláncolt aratólányai hancúroznak
a Napba öltözött Életfa mögött
és magma-magzatok
várnak megfogantatásra
szikla-emlékezetünk tüzelő
ölében
és dermedt hullámok nyújtóznak
kéjesen szél-piros
takaróik alatt
és főnix-fuvallatok dagasztják
a hajnal első peteérésének
szemérmes párnáit
majd, mikor hőség-horizontjuk
szelíden szólítja őket
elindulnak a megszámlált
végtelenbe
éhes fecskefiókák lakják meg
rajzó tudás-molekuláink
gazdag fészkeit
és árnyék-vadakra vetik magukat
a balvégzet kushadó
kutyái
2.
mint kemencében duruzsoló kenyerek
aranylanak
álom-születéseink
és megpihen a megváltó
nyugalom a mindenség
mellkasán
olvasót fonnak
mozgóhomok-szemekből
jó útra tért szatírjaink
és eltüntetik lapjainkról
a tovatűnt jelenlétek hamis
vízjeleit
3.
könnyedén kövesd a megtisztult
zengések befelé igyekvő
barázdáit
kutasd fel a törvényhegy
túlsó oldalát
a jóság táblái vigyáznak
visszautadon
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
