Az amerikai metropoliszt, és nem utolsósorban az Egyesült Államokat szimbolizáló szobor 130 éves. Történetét a Le Figaro rekonstruálta az évforduló alkalmából.
1865-ben Edouard Laboulaye francia képviselő, az amerikai demokrácia lelkes híve veti fel, hogy szoborral kellene megünnepelni az Egyesült Államok százéves évfordulóját és egyben megpecsételni a francia-amerikai barátságot. A balközéphez tartozó képviselő mellett abban az időben a mérsékelt republikánusokhoz közeli értelmiségiek is egy új, több egyéni szabadságot biztosító rendszerről álmodnak. Laboulaye barátja, Auguste Bartholdi szobrász, aki - szintén a többségi demokrácia híve, lelkesen támogatja az elképzelést. Egy amerikai utazása során felfedezi Beldoe-szigetét és odaképzeli “ a világot megvilágító szabadság-szobrot.”
A terv 1875-ben veszi kezdetét, de csak kilenc évvel később valósul meg. Már 1874-ben létrehozzák a Francia-Amerikai unió elnevezésű szervet, amelynek feladata a szükséges pénz összegyűjtése. Bartholdinak van érzéke a kommunikációhoz. A kampány keretében cikkek jelennek meg a tervről a sajtóban, sorsjegyeket bocsátanak ki, banketteket szerveznek, ahol adományozásra szólítják fel a résztvevőket, fényképeket árusítanak a készülő szoborról. Az 1878-as párizsi világkiállításon pedig már bemutatják a szobor fejét és törzsét. A kezeket az 1876-os philadelphiai kiállításon láthatja a közönség, természetesen, belépti díj fejében.
A kivitelező a Gaget-Gauthier cég, amelynek párizsi műhelyében meg lehet tekinteni a készítés egyes fázisait. Egy év alatt vasárnaponta átlag 1.700, hétköznap 500 látogató jelenik meg a XVII. kerületi Chazelles-utcában.
A szobor megtervezését eredetileg Eugéne Viollet-le-Ducre bízzák, aki eljut a kezek és a fáklya elkészítéséig, de 1879-ben meghal. Utána 1879-ben Gustave Eiffel folytatja, akinek már kezd hírneve lenni vasúti hidak és viaduktok építésével. Eiffel egy fémvázat, egy gerincoszlopfélét képzel el, amelyet szegecsekkel ráillesztett rézlemezek borítanak, hogy a szobor rugalmasságával alkalmazkodni tudjon a New York-i kikötőben uralkodó szélhez. 300 rézlap kerül a tartószerkezethez.
1881 októberében a francia-amerikai bizottság kezdeményezésére meghívják Párizsba Levi P. Morton New York-i képviselőt, későbbi amerikai alelnököt annak az első szegecsnek a beütésére, amely a szobrot az alapzathoz rögzíti. A hatalmas talapzatot azonban az USA-nak kell finanszíroznia és ennek csillagászati ára van. A szükséges összeg azonban nehezen jön össze. Egyesek azt terjesztik, hogy az amerikai kormány nem akar fizetni. Valójában a francia-amerikai terv rnagán jellegű kezdeményezés volt, tehát a kongresszusnak nem kellett fizetnie. Viszont, mint ahogy a Le Figaro annak idején felhívta a figyelmet, a kongresszus már régebben elfogadta a szobrot egy 1877-es törvény alapján és előirányozta “ az elektromos világítótoronynak szánt műemlék felavatásának és fenntartásának” költségeit. Az amerikaiak húzódozását látva, 1885 tavaszán Joseph Pulitzer The World nevű napilapjában kampányt indít az adakozásra, a nemzeti büszkeségre apellálva.
A pénz végre összejön és a munkálatokat be tudják fejezni. Marad még a szobor New Yorkba szállítása. A szétszedését 1884 végén kezdik el. Darabjait egy 12 szakmunkásból álló csapat megszámozva 200 ládába helyezi el. Az ő feladatuk a rézkolosszus felállítása is. A szobor Párizstól Rouenig vasúton utazik, onnan az Isére hajón jut át az óceánon. Vele utazik Bartholdi és a Gaget-házaspár is. Az utat a francia kormány fizeti.
1885 júniusában megérkezésüket hatalmas lelkes tömeg és az ágyuk díszsortüze fogadja, de a hivatalos átadásra csak 1886. szeptember 28-án kerül sor, az alapzat csak addigra készül el. Az avatás ünnepélyességét fanfárok, tűzijáték, katonai díszszemle emeli. Beszédet Grover Cleveland elnök mond, aki inkább a szabadságot, nem a függetlenséget helyezi mondandója középpontjába.
A szobor azóta egyetemes szimbólum, a szabadságot jelképezi a rabszolgaság szétszakított láncaival a lábainál. 1927-t az amerikai nemzeti örökség ‚ 1984 óta pedig a világörökség része. A világon a legtöbbet látogatott műemlék, évente 4-5 millióan tekintik meg.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
