ódon várfalak
töltik fel az alkonyt
ölelő zenével
begyújt a lélek
kő-kemencéjébe
létünk
elhullajtott aprófáival
látsz-e túl
határaid görbületénél
ahol alázúdul a
be nem következett világvége?
legyezőt bont
mély levegőnk színeiből
a szivárvány gyógyító keze
lennék fodros sziklaszirt
melyet megfürdetsz
örökidő-sodrásod fényes öblében
kacagó kék holdak
kihűlt vulkánok feléledt peremén
táncolnám messzire
utolsó félelmeinket
(2015. augusztus 1 – 6, Selmecbánya, Óbuda,
Zene: Djabe és Steve Hackett)
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
