A New-York állambeli Binghamton egyeteme, és a londoni University College közös tanulmánya szerint közvetlenül a szakítás után a nők sokkal sérülékenyebbek, mint a férfiak. Hosszú távon azonban sokkal könnyebben gyógyulnak, mint a másik nem.
A kutatást széles mintán folytatták le: 96 ország 5705 személyét kérdezték meg szerelmük történetéről, és a szakítás utáni érzelmeikről. A nők érezhetően jobban érintettek: érzelmi fájdalmuk átlaga az 1-től 10-ig tartó skáln, 6.84 körül van. A férfiaknál ugyanez az átlag, 6,58. A szakítás utáni fizikai fájdalmat szintén mérték: a nők még inkább érintettek átlag 4.21 fájdalommal, szemben a férfiak 3.75 értékével. Hosszú távon azonban a férfiak nehezebben vonják le a tanulságot szerelmi kudarcukból, és megelégednek azzal, hogy más dolog felé fordulnak, anélkül, hogy kigyógyultak volna a kudarcból. A nők ellenben ezt megteszik, és érzelmileg erősebben kerülnek ki a szerelmi szakításból.
Craig Morris a tanulmány egyik szerzője szerint ezt a jelenséget az magyarázza, hogy a nők többet fektetnek be egy kapcsolatba, mint a férfiak. ”Leegyszerűsítve, a nők hajlamosabbak arra hogy többet adjanak egy kapcsolatba, mint a férfiak. Egy rövid találkozó a nő számára kilenc hónapig tartó terhességet és évekig tartó szoptatást jelenthet, míg a férfiak néhány perccel a találkozó után „eltűnhetnek a színről” bármiféle kötelezettség vállalása nélkül. Ez az a kockázat, ami nehezebbé teszi a nőknek a partner kiválasztását. És ez magyarázza azt is, hogy miért sebezhetőbbek, amikor elveszítik a partnerüket”—állítja a kutató.
Ha férfiakat azonnal nem is érinti súlyosan a szakítás, hosszabb távon jobban szenvednek. „A férfi egyre mélyebben érzi a veszteséget, abban a mértékben, ahogyan rájön, hogy újra be kell vetnie magát a versenybe, hogy felhívja magára a nők figyelmét, hogy pótolja az elveszítettet. Még rosszabb lehet, ha megérti, hogy a veszteség pótolhatatlan”.
Craig Morris szerint a veszteség másrészről súlyos következményekkel is járhat. „Egy szakítás bizonyos személyek számára azzal járhat, hogy elveszítik az állásukat, és önpusztító magatartást vesznek fel. A diákok például úgy döntenek, hogy nem vesznek részt az órákon”.
Egy 2015. januárban készült tanulmány szerint körülbelül három hónap kell ahhoz, hogy valaki kigyógyuljon a szakítás okozta állapotból. Ez a legkevesebb átlagos idő, amikor a megkérdezett személyek érettnek érezik magukat arra, hogy új célokat tűzzenek ki. Az elváltaknak még nehezebb kikerülni a házasság nosztalgiájából, mintegy 18 hónap szükséges ahhoz, hogy az emlékek tompuljanak.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.